Interjú

„A fantázia nem a polcra való”

Esterházy Miklós képkeretező, író

Könyv

Meséi vagy inkább misztikus jellegű elbeszélései az Öreghegyről, csigákról, Péterről, a Kapitányról, vagy épp a szúról szólnak. Írói ambíciói, az édesapja és a vidéki lét szépségei mellett képkeretezésről és kutyák mentéséről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Mi ösztönzött arra, hogy megírd Az Öreghegy meséit?

Esterházy Miklós: Három éve költöztünk Budapestről Fehérvárcsurgóra, és nagyjából egyévnyi ittlét után kezdtem el írni ezeket a kis történeteket. Egyik jött a másik után, nagyon belelkesültem. Igazán intenzív, ihletett időszak volt, egyszerre fedeztem fel az új életterem és az írás örömét.

MN: A kötet darabjainak hangsúlyos része szól a természetről. Revelatív élményeket hozott a vidékre költözés?

EM: Kertvárosban nőttem fel, a kert, a természet gyerekkorom óta nagyon vonz. A vidékre költözés mégis hatalmas váltás: nagyobb teret kapott az életemben a kertészkedés és a természetjárás. Mi a falutól kijjebb lakunk, itt kevesebb a szomszéd és több a vad. Naponta látunk valamit, ami ámulattal tölt el. Lehet ez egy őzpár, ha megjelenik az úton, vagy egy ritka madár. Este pedig azt hallgatjuk, ahogy a róka próbálja szétcincálni a szemetest. Bár ez talán a budapestieknek is ismerős lehet.

MN: Lírai hangvételűek a történetek. Miért?

EM: Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerint nagyon is magától értetődő, hogy olyan dolgok is megtörténhetnek, amikre korábban nem volt példa, mindennek nincs köze a líraisághoz. Ilyen dolgok ugyanis megtörténnek, amióta világ a világ, és épp azért van szükség mesemondókra, hogy hírt adjanak a láthatatlan világok történéseiről. Ez a gondolat tetszik nekem. Sok minden attól lesz valóságos, hogy gondolunk rá. Mindezt ezzel a könyvvel kézzelfoghatóan is megtapasztaltam, mert voltak olyan dolgok is, amik a könyv megírásának hatására váltak valóra. A kertünkben például sose volt vakondtúrás, míg meg nem írtam az utolsó történetet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.