„Egy párt cukorkával és korbáccsal megkísérli kisajátítani a magyar kultúrát”

  • narancs.hu
  • 2016. április 21.

Könyv

A friss Narancsban könyvmelléklettel jelentkezünk, benne egy Nádas Péterrel készített fordulatos nagyinterjúval. Ebből adunk itt rövid ízelítőt.

Magyar Narancs: A kultúra magasrendűségéről nekünk is lehetnek közeli tapasztalataink. A kultúrharc napról napra fokozódik, olyannyira, hogy három éve önt is támadás érte: az akkor még rendes pártlapként működő Magyar Nemzetben azzal gyanúsították meg, hogy ön és elvbarátai, Esterházy és Parti Nagy, lepaktáltak Aczél Györggyel. Számított erre, hogy ez a kultúrharcnak nevezett valami eléri?

Nádas Péter: A magam személye érdektelen, hogy elér vagy nem ér el. De semmiféle kultúrharcot nem látok, nincs kultúrharc. Én például nem harcolok senkivel, teszem a dolgomat. Egy párt, amelyet a választói többség támogat, a szokásos eszközökkel, cukorkával és korbáccsal megkísérli kisajátítani a magyar kultúrát, és megint egyszer átírni a magyar történelmet. Ilyesmit azért mintha láttunk volna már. Még soha nem sikerült, most sem fog sikerülni.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Meglepte ez az összeesküvés-elméletek közt is elég gyenge minőségű rágalom?

NP: Hajmeresztő volt, de nem volt meglepő, mert a szereplőket régről, azaz a diktatúra idejéből ismerem. Ilyesmire nem is szokás, nincs is értelme válaszolni, annyira nem áll kapcsolatban semmiféle realitással. Azért válaszoltam, mert időközben felnőtt két kompletten agymosott nemzedék, akik nem tudnak semmit a diktatúrák történetéről és természetéről. Mert miért is tudnának?

Nádas Péterrel Köves Gábor készített nagyinterjút, mely a maga teljességében friss lapszámunkban, annak is a nagy, tavaszi könyvmellékletében olvasható, miként a Magyar Narancs világirodalmi sikerlistája is. Keresse a Magyar Narancsot a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon is, a Millenáris B épületében!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.