„Egy párt cukorkával és korbáccsal megkísérli kisajátítani a magyar kultúrát”

  • narancs.hu
  • 2016. április 21.

Könyv

A friss Narancsban könyvmelléklettel jelentkezünk, benne egy Nádas Péterrel készített fordulatos nagyinterjúval. Ebből adunk itt rövid ízelítőt.

Magyar Narancs: A kultúra magasrendűségéről nekünk is lehetnek közeli tapasztalataink. A kultúrharc napról napra fokozódik, olyannyira, hogy három éve önt is támadás érte: az akkor még rendes pártlapként működő Magyar Nemzetben azzal gyanúsították meg, hogy ön és elvbarátai, Esterházy és Parti Nagy, lepaktáltak Aczél Györggyel. Számított erre, hogy ez a kultúrharcnak nevezett valami eléri?

Nádas Péter: A magam személye érdektelen, hogy elér vagy nem ér el. De semmiféle kultúrharcot nem látok, nincs kultúrharc. Én például nem harcolok senkivel, teszem a dolgomat. Egy párt, amelyet a választói többség támogat, a szokásos eszközökkel, cukorkával és korbáccsal megkísérli kisajátítani a magyar kultúrát, és megint egyszer átírni a magyar történelmet. Ilyesmit azért mintha láttunk volna már. Még soha nem sikerült, most sem fog sikerülni.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Meglepte ez az összeesküvés-elméletek közt is elég gyenge minőségű rágalom?

NP: Hajmeresztő volt, de nem volt meglepő, mert a szereplőket régről, azaz a diktatúra idejéből ismerem. Ilyesmire nem is szokás, nincs is értelme válaszolni, annyira nem áll kapcsolatban semmiféle realitással. Azért válaszoltam, mert időközben felnőtt két kompletten agymosott nemzedék, akik nem tudnak semmit a diktatúrák történetéről és természetéről. Mert miért is tudnának?

Nádas Péterrel Köves Gábor készített nagyinterjút, mely a maga teljességében friss lapszámunkban, annak is a nagy, tavaszi könyvmellékletében olvasható, miként a Magyar Narancs világirodalmi sikerlistája is. Keresse a Magyar Narancsot a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon is, a Millenáris B épületében!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.