Angliában negyven évvel ezelőtt jelent meg első könyve, a Nem a narancs az egyetlen gyümölcs, amely immár magyarul is olvasható. Az önéletrajzi elemekből építkező regény leszbikus főhőse elhagyja nevelőszüleit és az egész gyerekkorát meghatározó, szigorú pünkösdista gyülekezetet. Valóság és fikció határairól, a kultúra és a könyvpiac átalakulásáról is beszélgettünk a szerzővel.
Rímeit és merész szóképeit, kifacsart mondatait egyre inkább a színpadi műveire tartogatja, legutóbb épp a Budaörsön bemutatott Cyrano de Bergeracban gúnyolta ki önmagát, noha nem is kellett.
Jonathan Haidt új könyve szerint a pokolba vezető út okostelefonnal van kikövezve, a Z generáció mentális rosszulléte pedig nem misztikus sorscsapás, hanem a digitális világ szabályozatlansága és a valóság túlszabályozása okozza.
Ez a tizenötödik magyarul is megjelent könyve az oroszországi Krasznojarszkban született, de a francia irodalmat képviselő, Goncourt-díjas szerzőnek, így tudható, mit kapunk: kanyargós szöveget, elvágyódást és hatalmas bölcsességeket.
Márton László drámakötetét olvasva alapélményünk a sötét irónia lehet, amely időnként a groteszk, már-már morbid humor felé billen.
Ki gondolta volna, hogy egy 1970-es születésű temesvári református lelkésznő pályakezdő íróként az elmúlt évek egyik legkísérletezőbb magyar nyelvű prózakötetével rukkol elő? Mátyus Melinda hat, olykor kisregény terjedelmű elbeszélése merészen, nagyon nem konvencionálisan szól Istenről, hitről, testről, nemzetiségi létről.
A regény hőse, Simon a háború alatt elveszítette apját, anyját.
A szerző első verseskötete a kiskamaszokat szólítja meg.
