KISJÁTSZÓTÉR - Gyerekirodalom

És elindulnak a könyvespolc felé

Készségfejlesztés és élményszerzés

Könyv

Mit olvassanak azok a gyerekek, akikben már megfogalmazódott az önálló olvasás iránti vágy, de még nem feltétlenül mozognak otthonosan a betűk világában?

Bár egy rakás célirányos kiadvány létezik a piacon, a probléma éppen az, hogy a kisgyerekek önálló olvasását segítő könyvek többsége egyszerűen csak lebutított, cselekményszegény sztorival dolgozik, holott a célcsoport tagjai nem ehhez szoktak, amikor a szüleik valódi szövegeket olvastak nekik. Az adott korosztálynak szóló eredeti mesék a legtöbbször fényévekkel izgalmasabbak, gazdagabbak azoknál, amiket a kezdő olvasóknak szóló kötetek nyújtanak. Több kiadó próbálja feloldani ezt az ellentmondást.

A Pagony Most én olvasok! sorozata például szisztematikusan felépített, szakértő pedagógusok bevonásával jött létre, és hazai kortárs szerzők (Berg Judit, Finy Petra, Gévai Csilla, Igaz Dóra, Kertész Erzsi, Vadadi Adrienn) különböző nehézségi szintű, lazán összefüggő, de önállóan is olvasható történeteit kínálja a gyerekeknek. A legfiatalabb olvasóknak szóló, gazdagon illusztrált első részekben néhány szó, oldalanként pár egyszerű mondat, könnyen követhető történet szerepel. A széria további kötetei hosszabb mondatokkal, kicsit bonyolultabb megfogalmazással operálnak, ugyanakkor kevesebb képpel szórakoztatnak, gondosan kimérve a korosztályi normáknak megfelelő kép-szöveg arányt.

„Nagy hangsúlyt fektettünk rá, hogy az első rész valódi sikerélményt adjon a kezdő olvasóknak. Figyeltünk arra, hogy megfelelő legyen a tipográfia, a szóhasználat, mert akár egy dupla mássalhangzó vagy egy idegen név is könnyen megakaszthatja az olvasni tanuló gyerekeket. Próbáltuk eliminálni a lehetséges zavaró tényezőket, hogy minél befogadhatóbb és gördülékenyebb legyen a szöveg” – mondja Finy Petra, aki történelmi környezetbe ágyazott időutazásra építette a sorozatban szereplő Milu történeteit. Finy számára az egyedüli nehézség az volt, hogy minél puritánabb mondatokkal dolgozzon. „Mivel felnőttkönyveket is írok, prózát és verset is, szeretek gazdagon fogalmazni, nem mindig spórolok a jelzőkkel, hasonlatokkal, ami nyilván egy ilyen sorozatnál nem járható út. Vissza kellett tehát fogni magamat, és komoly önszerkesztői módszerrel egyszerűsíteni a szöveget, megtalálni azt a hangot és stílust, ami tényleg segíti az elsős korosztály olvasói-befogadói folyamatát.”

Van a szerzőnek egy 5–8 éveseknek szóló, nem feltétlenül önálló olvasásra szánt, de mégsem bonyolult nyelvű Iskolások kézikönyve című kötete is, illetve rögtön kettő, mert külön fiúknak és lányoknak szól az új élethelyzet útmutatója. Elsőre jogos értetlenkedést szül a kormányközeli közbeszéddel megegyező szemlélet. De a gender- és feminista elveket sutba vágó koncepciót éppen a vásárlók hívták életre. Az eredeti, úgymond lányos kiadás jelent meg először, de csak azért, mert egy kislány van a borítón és az illusztrációkon, sem Finy Petra, sem a kiadó nem gondolta, hogy nem uniszex a történet. Rengeteg visszajelzést kaptak, miszerint a szülők szívesen vásárolták volna meg kisfiúknak is a könyvet, akik állítólag hallani sem akartak róla, ugyanis az illusztrációk alapján nem hitték el, hogy a könyv nekik is szól. Így tehát a piac igényeire reagálva született meg a fiús verzió, Pásztohy Panka átrajzolta a könyvet, írója pedig igyekezett „fiúsítani” az egyébként uniszex kalauzt.

A Manó Könyvek gondozásában A hős olvasó sorozat kis füzeteiben például rövid, mai magyar meséket olvashatunk kortárs szerzők (Tóth Krisztina, Tamás Zsuzsa, Nyulász Péter, Nógrádi Gergely, Edinger Edina) tolmácsolásában barátságról, szeretetről, csodákról, itt-ott hőstettekről. A valósnak ható sztorikat könnyen magukévá tudják tenni a gyerekek, sőt, némi interaktivitásban is lehet részük: amennyiben gondolataikat szeretnék megosztani a belső borítókon feltett kérdésekre, az írást is gyakorolhatják.

De míg az önálló olvasást segítő kiadványok között bőven akad minőségbeli különbség, addig az olvasás kezdő fázisait, a betűk elsajátítását, a betűkapcsolásokat, a szótagolást segítő könyvek többsége valóban praktikusnak és hasznosnak tűnik. A Móra Könyvkiadó több évtizede megjelenő Mosó Masa mosodája, a Gőgös Gúnár Gedeon mellett az olyan újabb kötetek is megfelelnek az elvárásoknak, mint Végh György és Réber László Képtelen képes ABC-je vagy a Mesélő ABC Balázs Ágnestől.

Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy az elmúlt évtizedekben nem születtek igazán jelentős, emlékezetes, netán átütő könyvek, amelyek a kezdő olvasókat új módszerrel vezetnék be a betűk erdejébe.

Amellett, hogy óriási felelősséggel jár, hogy mit olvas először a gyerek önállóan és az milyen élményt okoz neki, unalomig ismételt mantraként még mindig abszolút igazság a szakértők és gyakorló szülők szerint, hogy „a készségfejlesztésre a közvetlen környezet képes a legnagyobb hatást gyakorolni”. „Ha a gyerekek azt látják, hogy a környezetükben lévők olvasnak, könyveket forgatnak, akkor ők is elindulnak a könyvespolc felé” – mondja Csájiné Knézics Anikó, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanítója, a Tanítók Egyesületének elnöke. A szakértő szerint fontos, hogy felkeltsék a gyerekek érdeklődését az olvasás iránt, hogy a könyvek vastagsága ne rettentse el a kicsiket az olvasás elkezdésétől. Ahogy az is meghatározó, hogy ne az „átrágtam magam rajta”, „megküzdöttem vele” érzése alakuljon ki a gyerekekben az olvasás során. Az olvasást épp elsajátító gyerekek efféle tevékenységét bár nem szabad erőltetni – vélik az általunk megkérdezett szülők, tanárok –, elősegíteni viszont kifejezetten tanácsos: érdemes folyamatosan motiválni a ifjú olvasókat, olyan könyveket adni a kezükbe, amik valódi örömet okoznak számukra. Hogy milyen könyvek erre a legalkalmasabbak? Ennek a megválaszolása továbbra is várat magára.

Czenkli Dorka

Neked ajánljuk