Könyvmelléklet

Éteri adás

Hraskó Péter: Biztos, hogy az energia megmarad? és más esszék a fizikáról

Könyv

Tudjuk, a fizika a laikusok óriási, képletektől, számoktól rettegő, sőt irtózó többsége számára maga a sátáni stúdium, mellyel ki lehet őket kergetni a világból.

Akadnak, akiknél - az iskolai-pedagógiai kudarcok nyomán - csak rémálmok formájában kerül elő újra a rezgőkör ellenállása vagy az ideális fekete test sugárzása. Igen ám, de ezzel szemben áll az a különös jelenség, hogy a modern fizika számos elmélete, megállapítása és gyakorlatilag hasznosuló eredménye igenis közérdeklődésre tart számot. Naponta minimum tízezrek, ha nem milliók próbálják hol türelmesen, hol kétségbeesetten megérteni, miről is mesél nekünk a relativitáselmélet, a kvantumfizika, mik azok a bozonok, kvarkok, avagy hogy működik egy fekete lyuk. 'k volnának a célközönség - azok, akik érdeklődéssel vesznek kezükbe egy kötetet, melyben többek között az energiamegmaradás elvének érvényesüléséről, a valószínűség értelmezéséről vagy éppen az éterelmélet továbbéléséről esik szó. Korunk transzcendens magyarázatokból kifogyott, modern emberének szüksége van természettudományos sorvezetőre, valamiféle kozmológiai tudásra - másfelől arra is, hogy legalább nagy vonalakban tisztában legyen azzal, hogyan is működik a mindennapi életünket megkönnyítő, másrészt persze addiktívvá váló sok-sok kütyü, s hogy legalább számolni tudjunk a létünkkel kapcsolatos legfontosabb kockázatokkal és esélyekkel.

Pontosan ezért van szükség olyan könyvekre, mint Hraskó Péter esszégyűjteménye, mely a tudomány-népszerűsítés legjobb hagyományait folytatva, egyszerre érvelőn és vitatkozva próbálja megvilágítani azokat a dilemmákat, melyek egyrészt egy szakmájából kibeszélő fizikus előtt állnak, másrészt amelyekkel egy laikus olvasó találkozik, amikor a modern fizika korpuszát próbálja megérteni, vagy éppen beleütközik a tudományt kívülről ért kritikákba. Előzetesen annyit mondanánk el: bár sokak számára már a műfaj (fizikai tárgyú esszé) is furcsának tűnhet, de a tárgyválasztást, a problémaérzékenységet, a megközelítést és kifejtést jellemző majdhogynem lefegyverző elegancia tökéletesen érthetővé teszi a műfaji besorolást. S ha valaki oktalanul aggódna, hát megnyugtatnánk: habár egy fizikai természetű, bármennyire is esszéisztikus írásban sem nélkülözhetők a képletek, ám ezek szerves jelenléte aligha okoz fájdalmat az olvasónak - legfeljebb arra ösztönöz, hogy egy kicsit felfrissítsük legalább a gimnáziumi matek- és fizikatananyagot. S néha maga a képlet is központi jelentőségű: egyik írásában pontosan azt vizsgálja a szerző, hogy milyen széles körben tekinthető érvényesnek a felületesen csupán E=mc2 formában leírt einsteini tömeg-energia ekvivalencia. S mily meglepő, pont az derül ki az írásból, hogy az alaptalan leegyszerűsítés lesz megannyi félreértés forrása - miközben Einstein zseniális meglátása eredetileg pusztán a belső (avagy nyugalmi) energia megváltozását kapcsolta össze a tömeg megváltozásával (a képlet értelmezése azonban nem változtat a tényen: ez az összefüggés maga is mintegy zárójelbe teszi a tömegmegmaradás elavult törvényét).

Miközben az írások reflektálnak és egyben megoldást kínálnak olyan tudományos, fizikai természetű problémákra, melyek bejárták a népszerű s nem is mindig tudományos igényű sajtót (hogy csak a mágneses pólusváltást említsük), néha igen erős polemikus éllel szólnak a leegyszerűsítő, félrevezető vagy áltudományos megközelítésekről. Hraskó egymás után igyekszik szembesíteni az olvasót a hidegfúzió, illetve az alternatív energetika körüli misztifikációkkal vagy éppen a Nagy Hadronütköztetőt övező féltudományos legendákkal. Emellett kedvtelve szedi darabokra az intelligens tervezettség legfontosabb érvét, az ún. erős antropikus elvet, vagy éppen a modern természettudományt látszólag balról előző parafizikusok kedvtelve hangoztatott, "eredeti" meglátásait. A Hraskóhoz hasonlóan nagy tudású, jól tapintható pedagógiai vénával bíró szerzők rendelkeznek azzal a képességgel, hogy írásaik mintegy magukkal rántsák az olvasót, aki azon veszi észre magát, hogy vadul utánaolvas egy-egy részterületnek. Ennél pedig kívánni sem lehetne többet egy voltaképpen visszafogott terjedelmű kötettől.

Typotex, 2012, 223 oldal, 3200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”