Könyvmelléklet

Éteri adás

Hraskó Péter: Biztos, hogy az energia megmarad? és más esszék a fizikáról

Könyv

Tudjuk, a fizika a laikusok óriási, képletektől, számoktól rettegő, sőt irtózó többsége számára maga a sátáni stúdium, mellyel ki lehet őket kergetni a világból.

Akadnak, akiknél - az iskolai-pedagógiai kudarcok nyomán - csak rémálmok formájában kerül elő újra a rezgőkör ellenállása vagy az ideális fekete test sugárzása. Igen ám, de ezzel szemben áll az a különös jelenség, hogy a modern fizika számos elmélete, megállapítása és gyakorlatilag hasznosuló eredménye igenis közérdeklődésre tart számot. Naponta minimum tízezrek, ha nem milliók próbálják hol türelmesen, hol kétségbeesetten megérteni, miről is mesél nekünk a relativitáselmélet, a kvantumfizika, mik azok a bozonok, kvarkok, avagy hogy működik egy fekete lyuk. 'k volnának a célközönség - azok, akik érdeklődéssel vesznek kezükbe egy kötetet, melyben többek között az energiamegmaradás elvének érvényesüléséről, a valószínűség értelmezéséről vagy éppen az éterelmélet továbbéléséről esik szó. Korunk transzcendens magyarázatokból kifogyott, modern emberének szüksége van természettudományos sorvezetőre, valamiféle kozmológiai tudásra - másfelől arra is, hogy legalább nagy vonalakban tisztában legyen azzal, hogyan is működik a mindennapi életünket megkönnyítő, másrészt persze addiktívvá váló sok-sok kütyü, s hogy legalább számolni tudjunk a létünkkel kapcsolatos legfontosabb kockázatokkal és esélyekkel.

Pontosan ezért van szükség olyan könyvekre, mint Hraskó Péter esszégyűjteménye, mely a tudomány-népszerűsítés legjobb hagyományait folytatva, egyszerre érvelőn és vitatkozva próbálja megvilágítani azokat a dilemmákat, melyek egyrészt egy szakmájából kibeszélő fizikus előtt állnak, másrészt amelyekkel egy laikus olvasó találkozik, amikor a modern fizika korpuszát próbálja megérteni, vagy éppen beleütközik a tudományt kívülről ért kritikákba. Előzetesen annyit mondanánk el: bár sokak számára már a műfaj (fizikai tárgyú esszé) is furcsának tűnhet, de a tárgyválasztást, a problémaérzékenységet, a megközelítést és kifejtést jellemző majdhogynem lefegyverző elegancia tökéletesen érthetővé teszi a műfaji besorolást. S ha valaki oktalanul aggódna, hát megnyugtatnánk: habár egy fizikai természetű, bármennyire is esszéisztikus írásban sem nélkülözhetők a képletek, ám ezek szerves jelenléte aligha okoz fájdalmat az olvasónak - legfeljebb arra ösztönöz, hogy egy kicsit felfrissítsük legalább a gimnáziumi matek- és fizikatananyagot. S néha maga a képlet is központi jelentőségű: egyik írásában pontosan azt vizsgálja a szerző, hogy milyen széles körben tekinthető érvényesnek a felületesen csupán E=mc2 formában leírt einsteini tömeg-energia ekvivalencia. S mily meglepő, pont az derül ki az írásból, hogy az alaptalan leegyszerűsítés lesz megannyi félreértés forrása - miközben Einstein zseniális meglátása eredetileg pusztán a belső (avagy nyugalmi) energia megváltozását kapcsolta össze a tömeg megváltozásával (a képlet értelmezése azonban nem változtat a tényen: ez az összefüggés maga is mintegy zárójelbe teszi a tömegmegmaradás elavult törvényét).

Miközben az írások reflektálnak és egyben megoldást kínálnak olyan tudományos, fizikai természetű problémákra, melyek bejárták a népszerű s nem is mindig tudományos igényű sajtót (hogy csak a mágneses pólusváltást említsük), néha igen erős polemikus éllel szólnak a leegyszerűsítő, félrevezető vagy áltudományos megközelítésekről. Hraskó egymás után igyekszik szembesíteni az olvasót a hidegfúzió, illetve az alternatív energetika körüli misztifikációkkal vagy éppen a Nagy Hadronütköztetőt övező féltudományos legendákkal. Emellett kedvtelve szedi darabokra az intelligens tervezettség legfontosabb érvét, az ún. erős antropikus elvet, vagy éppen a modern természettudományt látszólag balról előző parafizikusok kedvtelve hangoztatott, "eredeti" meglátásait. A Hraskóhoz hasonlóan nagy tudású, jól tapintható pedagógiai vénával bíró szerzők rendelkeznek azzal a képességgel, hogy írásaik mintegy magukkal rántsák az olvasót, aki azon veszi észre magát, hogy vadul utánaolvas egy-egy részterületnek. Ennél pedig kívánni sem lehetne többet egy voltaképpen visszafogott terjedelmű kötettől.

Typotex, 2012, 223 oldal, 3200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.