Fércmunka

Tim Davys: A lefejezett keselyű rejtélye

  • Svébis Bence
  • 2012. február 10.

Könyv

 


Képzeljük el, hogy a Futrinka utcában felüti fejét a bűnözés. Cicamica rablógyilkosság áldozata lesz, Böbe Babát gyermekprostitúcióra kényszerítik, Sompolyogi kábítószerrel kereskedik, a kíváncsi Batka Manóra pedig egy éjjel rágyújtják a tökviskót. Tim Davys regénye valami hasonlóval játszik el: a kemény krimi műfaji kódjaival mozgatja jobb sorsra érdemes plüssállatait.

A történet helyszíne A halállistából már ismert Mollisanváros, egy tökéletesen felépített, fiktív, de nagyon is ismerős világ. Olyan, mint a lakói: az antropomorfizált szövetjószágok ugyanis nem sokban különböznek az emberektől. Ugyanolyan aljas, öncélú és kicsinyes vágyak vezérlik apró plüsstestüket, mint minket. Pusztán a miliő tér el. Ez teszi ezt a regényt igazán érdekessé, ez a minden ízében egyedi karaktervilág. Ennyiben azonban ki is merül a bravúr: az összevarrt kis figurák mellett sajnos a cselekmény is fércmunka.

A történet tétjét jelentő központi rejtély ugyanis csak első látásra izgalmas. Davys a legklasszikusabb rejtvénytoposszal, a bezárt szoba rejtélyével kecsegteti olvasóját, melyet Poe-tól kezdve Doyle-on és Agatha Christie-n át egészen Dennis Lehane-ig a legkülönbözőképpen megénekeltek már. A feladvány lényege, hogy a gyilkosság zárt térben történik, melynek ki- és bejáratai állandó megfigyelés alatt állnak. A helyiségbe senki sem ment be, onnan senki sem jött ki, a tettet mégis elkövették. Jelen esetben a híres vállalkozót, Keselyű Oszkárt találják fej nélkül emeleti irodájában, melynek egyetlen bejárata előtt titkárnője ücsörög. Ám se a fej, se a gyilkos nincs sehol. „Egy klasszikus feladvány” – állapítja meg Véreb Lőrinc főfelügyelő, de a megoldás sajnos nagyon is hétköznapi és jelentéktelen.

Kár érte, mert a plüssvilág és annak karakterei igazán szórakoztatóak. Így A lefejezett keselyű… strandolvasmánynak éppen elégséges − az igazi krimi kedvelői azonban messze kerüljék, mint plüsscica a szemétégetőt.

Fordította: Varga Bálint. Agave, 2011, 272 oldal, 2980 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.