A húszéves lap évfordulós duplaszáma jól kerül ki a kényes helyzetből, annál is inkább, mert Dumpf Endre - Parti Nagy Lajos által postázott - kedves levelét leszámítva csupán két köszöntő írás van (talán ezekhez sem kellett volna ragaszkodni). Bazsányi Sándor szerint a tematikus és műfaji sokszínűség által válik a 2000 "fogyasztóbarát folyóirattá" - ennek persze az ellenkezője is ugyanúgy állítható. Bán Zsófia stílusgyakorlata a szerkesztőség által jegyzett többkezes kritikák, a Margináliák gyakoribb megjelenését szorgalmazza, amelyeket méltán nevez a lap legizgalmasabb részének. Ilyen sajátos rovat még a 2000 leütés, amelyben most rendhagyó módon nem szerkesztői publicisztika, hanem a legjobb formáját hozó Kukorelly verse olvasható. A legtöbbször jó kézzel kiválasztott újraközléseket, dokumentumokat hozó Öv alattot nagyon lehet szeretni, most éppen Bojtár Endre szép, személyes írását 68-ból, vagy Barabás András iskolásoknak készült "szövegértési feladatát". Az általában karcsúra rostált szépirodalmi rész most gazdag és impozáns, valamint több jó hírrel is szolgál: Bodor Ádám új cikluson dolgozik, Esterházynak feltámadt a kísérletező kedve, Kertésznek pedig hamarosan jön egy német levelezéskötete. A szociológiai tanulmánytól az unalmasan sziporkázó aforizmagyűjteményen át a pszichoanalízisről szóló okos esszéig juthat az olvasó, közben végig jó képek a szerzőkről és szerkesztőkről - lelkesebb sznoboknak már csak a Margócsy és Szilágyi szerkesztő urak közös fejenállását megörökítő fotó miatt is érdemes beszerezniük a kiadványt. Bölcs férfiakat látunk, ülnek különféle asztalok körül, beszélgetnek, tán iszogatnak is, és ebből aztán valahogy lesz egy jó lap. Ilyen egyszerű.
Május-június, 144 oldal, 800 Ft
