könyv

Fred Vargas: Messzire fuss, soká maradj

  • - kg -
  • 2012. július 22.

Könyv

Az álnév mögött (olyan nagyon azért nem) rejtőző szerző, Frédérique Audoin-Rouzeau középkorász és pestisszakértő. Csupa jó hír, ha történetesen a középkorról és a bubópestisről szeretnénk tájékozódni.


Egy krimiben azonban nem sokat ér a tudományos rendfokozat, akkor sem, ha az írónő policier-jében - mely újrakiadás ugyan, de nélküle aligha lenne teljes a most induló Vargas-sorozat - egy pestisterjesztés igényével fellépő elmés háborodott tartja rettegésben Párizs pestistől elszokott lakóit. Noha annyira azért nem lehetnek elszokva, mert mint azt egy fiktív pestisszakértőtől megtudjuk, utoljára 1920-ban pusztított a fekete halál Párizsban. Adamsberg felügyelő nélkül sokan közülünk talán soha nem jutnak el e pestistörténeti felismerésig, Adamsberg felügyelő nélkül viszont az olyan mondatokat is megúsztuk volna, mint ez: "Nemcsak, hogy megtalálta a nyomozás elvesztett fonalát, de a titkos ajtó ráadásul a történelem nyirkos, sötét folyosóira tárult." Nemcsak a nyomozást nehezíti, ha bármilyen nyílászáró a történelem nyirkos, sötét folyosóira tárul, de szegény Adamsberg felügyelő komolyanvételét is, akit egy szereplő így jellemez: "olyan volt, mint a gondosan elgereblyézett kert közepén virító disznóparaj".

Összegezzünk: a főszereplő egy disznóparaj a történelem nyirkos és sötét folyosóin. Megkapó kép, van még pár ilyen az álneves szerző kriminek álcázott írásában, mely valójában nem más, mint egy sokszor bizonyára rangján alul kezelt hivatás, a pestisszakértés melletti védőbeszéd. 426 oldalon kontraproduktív picit.

Fordította Gulyás Adrienn. Európa, 2012, 426 oldal, 2900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.