Könyv

Slavoj Zizek szlovén származású pszichoanalitikus-filozófus, nemzetközi rangú sztárgondolkodó nemrégiben azt találta mondani, hogy a kapitalizmus tulajdonképpeni végterméke nem más, mint a szemét. Kijelentése rendkívül termékeny mémnek, azaz olyan információs mintának bizonyult, amely agyak sokaságát képes megfertőzni, s önmaga folytonos ismételgetésére csábítani. S tényleg, Zizek megjegyzése az utóbbi évek egyik legtöbbet idézett értelmiségi szlogenjévé nőtte ki magát, annak ellenére, hogy igazságértéke finoman szólva problematikus. De ez a verbális mémekre általánosságban is érvényes: nem feltétlenül azáltal hatnak, hogy bennük valamiféle igazság testesül meg, hanem inkább annak köszönhetően, mert egyrészt jól hangzanak, másrészt pedig képesek azt a benyomást kelteni, mintha épp tudomásul vételük pillanatában került volna le szemünkről a világ "igazi természetét" elfedő hályog.

Figyelmeztetés: 1. a szövegben szó szerinti vagy torzítatlan formában a nyugalom megzavarására alkalmas idézetek vannak; 2. minden kiemelés az eredetiben.

"Ez a könyv Debreczeni Józsefről és rólam, illetve rólam és Debreczeni Józsefről egyszerre szól."

A médiaoktatás virágzó üzletág. Magyarországon száznál is több lehetőség van e téren; egy magára valamit is adó felsőoktatási intézmény ugyanis előbb-utóbb beindítja

Ne szépítsük: a tiszteletre méltó kivételektől eltekintve nagyjából egyformán kevéssé ismerjük egymás irodalmát, ők a miénket, mi a hollandokét. Annak érdekében, hogy ez a helyzet legalább féloldalasan változni kezdjen, ők hozzáláttak a dologhoz

A középkori Magyarország egyik legfontosabb épületmaradványa, a fehérvári Nagyboldogasszony prépostsági templom romja a közelmúltban millenáris helyreállításon esett át. Botrányos körülmények között. (Az ügyről lapunk egy ízben már megemlékezett: Romokban hever, MaNcs, 2000. február 24.)

Magyar Narancs: Milyen jellegű bevételekkel számolhat ma egy könyvkiadó?

Kádár János 1954 és 1989 között folytatott levelezéséből Huszár Tibor készített válogatást. A hivatalos iratok mellett szépszámú magánlevelet is olvashatunk most. Kádár házhoz jön.

Aszerző harmadik prózakötetét elsőre katartikus gyötrelmek közt olvastam, és a végén biztos voltam benne, hogy ez a legjobb könyv, ami az utóbbi években a kezembe került.

Szántó T. Gábor új regénye kalandos, fordulatos, cselekményes, szexis, véres, szomorú. A sztori 1949-ben indul; a Rajk-per egy mellékágaként az ÁVO egy cionistaellenes eljárást készít elő. A vizsgálat szembenálló felei, Benedek (Blumenthal) György és Friedmann Benjámin valaha együtt indultak a cionista mozgalomban. A regény jelen idejében Benedek ávós őrnagy, a másik pedig összevert őrizetes. Benedek megpróbálja rávenni Friedmannt a hamis vallomásra; sikerrel jár, ám a teljes perből hiányzik egy láncszem, a Friedmann és Rajk közt állítólag közvetítő alak. Fényi ezredes, aki ismeri őrnagya múltját, Benedekre osztja a kirakatperbeli szerepet: a regény végén a két férfi, immár mindkettő gyanúsított, egymást üti a cellában.

A Palatinus kiadó úgy döntött, részben új fordításokban adja közre Franz Kafka teljes életművét. A sorozat első köteteként A per jelent meg Györffy Miklós új magyarításában.

Miként lehet egy ötvenezres kisváros világzenei fesztiváljának hatvanezer látogatója? Hogyan lett a Musiques Métisses-ből etalon? Megszállottság, vagy pénz dolga? - Én már tudom.

Május 16-án Morcsányi Géza, a Magvető igazgatója külön sajtótájékoztatón mutatta be Esterházy Péter új, eddig titokban tartott kötetét. A szokásos Esterházy-fakszni, gondoltam léhán, és eszem ágában sem volt ellátogatni a Centrál kávéházba. Aztán persze elakadt a lélegzetem.

Negyvenéves késéssel végre magyarul is megjelent a "Danzigi trilógia" (amihez A bádogdob, a Macska és egér és a Kutyaévek tartozik) befejező része.