Könyv

Harriet Muncaster: Holdas Hanna bajba kerül – Vámpírtündér 5.

  • - cd -
  • 2018. december 22.

Könyv

Semmi sem járul hozzá egyszerűbben a gyerekkori ízlésficam kialakulásához, mint egy rikító rózsaszín, csillogó borítós, fekete-fehér illusztrációs, vámpírtündér csodás kalandjairól szóló mesekönyvsorozat. Ám mielőtt magunkra húznánk az ízlésterrorista szerepét, rögzítsük: az a helyzet, hogy a célcsoportot alkotó gyerekek egyértelműen odavannak az ilyen könyvekért. Harriet Muncaster történetfolyama pedig a látszat ellenére minőségi mese, még ha nincs is benne semmi extra. A főszereplő Holdas Hanna egy tündér és egy vámpír szerelméből született igazi egyéniség. A különleges kislány hol éppen iskolás lesz, osztálykirándulásra vagy nyaralni megy, szülinapi bulit tart, balettozik, vagy mint most, épp bajba kerül. Folyton valami csínytevésen jár az esze, játékból elvarázsolja magát az unokatestvérével, lekicsinyítik az életre varázsolt Mályvaszín Nyuszit. Mivel az iskolában kivételesnek számító nyílt napot tartanak, amikor a gyerekek kisállataikat is magukkal vihetik, Hanna, a vámpírtündér a Mirabella által varázsolt, egy napig élő pink sárkánnyal állít be. Így hát lesz csillámokádás, reptetés meg némi büntetés. A történet nem nélkülözi a tanulságokat, és bár semmi meglepőt vagy különösen klassz fordulatot nem tartogat, Holdas Hanna karaktere és a furcsa család simán elbír akárhány történetet. Még akkor is, ha a cukiskodó rózsaszín-túladagolástól és a temérdek csillagtól mi, felnőttek simán hidegrázást kapunk.

Fordította: Magyari Andrea. Móra, 2018, 128 oldal, 1999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.