Fejes Endrék egymás között

„Hogy én vagyok maga”

Könyv

Az 1848-as szabadságharc után ál-Petőfik tűntek fel, az 1980-as években viszont egy ál-Fejes Endre.

Fejes Endre nagyon ritkán adott interjút, így különösen meglepőnek tűnhetett, hogy egy olyan ügyben szólalt meg, amely csak közvetve érintette írói munkásságát. Ráadásul a Magyar Rádióban 1987. július 20-án sugárzott Az ál-Fejes Endre című dokumentumjáték előtt ő maga kereste meg a rádiósokat, miután tudomására jutott, hogy egy budapesti szélhámos Fejes Endrének adja ki magát.

„Egy majdnem síró női hang jelentkezett, és elmondta, hogy az elmúlt héten autóbaleset érte a lányát, aki meghalt. Egy értéktelen kis karóra maradt volna utána mint emlék, és ő ezt kéri vissza a férjemtől” – mondotta a műsorban Fejes Endre felesége, az író pedig arról beszélt, hogy korábban is hallott a szélhámosról, aki a nevében próbált eljárni, még viccesnek is találta, de miután hírét vette a tragikus óraügynek, megváltozott a véleménye, és feljelentette. Miután a rendőrség semmit nem csinált, az író a Magyar Rádió segítségét kérte.

A menekülő asszony és a részeg lakó

„Úgy kezdődött, hogy Fejes Endre meghívott a lakására, és elmesélt mindent. A beszélgetést rögzítettem, majd Borenich Péter kollégámmal elkezdtünk dolgozni a sztorin” – mondta lapunknak Martinkó Károly, aki a Magyar Rendőr című lapnál dolgozott főállásban rendőrtisztként.

Martinkóéknak sikerült az ál-Fejes áldoza­tai­val is beszélniük. Egyikük azt mesélte, hogy a férfi, aki „Fejes Endre Kossuth-díjas íróként” mutatkozott be, egy presszóban ült le az asztalához, lediktált neki egy verset, majd azzal, hogy „ihlete van”, a lakására csábította a nőt „diktálni”. Előtte meghívatta magát, majd amikor megérkeztek, a taxit is kifizettette az asszonnyal, aki meglátván a lepusztult lakást, ahol még két „ivócimbora” is tartózkodott, azonnal menekülőre fogta.

A pórul járt, ám egyúttal szerencsés nő megadta a címet Martinkóéknak, akik a lakásra is vitték magukkal a magnetofont. Egy részeg férfi nyitott ajtót, először azt hitték, hogy ő az ál-Fejes Endre. Részlet a dokumentumjátékból:

Riporter: Mondja, olyan nem fordult elő, hogy másnak adta ki magát?

Lakó: Már hogy azt képzeli, hogy más vagyok?

R: Úgy hülyéskedésből…

L: Hát valószínű, hogy előfordult.

R: Mi lehetett az?

L: Nem tudom. Talán valami magas rangot mondhattam. Őrnagy vagy valami…

R: Nem ilyen, nem őrnagy vagy miniszter. Hanem valami nagy egyéniség.

L: Valakivel összekevernek. Volt nekem egy ismerősöm. Egy jó megjelenésű pali. Az adta ki magát másnak, amikor ivott, és akkor el is hitték neki, hogy valóban az.

R: Kinek adta ki magát?

L: Fejes Endrének adta ki magát.

R: És hogy hívják ezt az embert?

L: Ferinek. Belle Ferinek.

Ezután a rádiósoknak már nem volt nehéz dolguk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.