Fejes Endrék egymás között

„Hogy én vagyok maga”

Könyv

Az 1848-as szabadságharc után ál-Petőfik tűntek fel, az 1980-as években viszont egy ál-Fejes Endre.

Fejes Endre nagyon ritkán adott interjút, így különösen meglepőnek tűnhetett, hogy egy olyan ügyben szólalt meg, amely csak közvetve érintette írói munkásságát. Ráadásul a Magyar Rádióban 1987. július 20-án sugárzott Az ál-Fejes Endre című dokumentumjáték előtt ő maga kereste meg a rádiósokat, miután tudomására jutott, hogy egy budapesti szélhámos Fejes Endrének adja ki magát.

„Egy majdnem síró női hang jelentkezett, és elmondta, hogy az elmúlt héten autóbaleset érte a lányát, aki meghalt. Egy értéktelen kis karóra maradt volna utána mint emlék, és ő ezt kéri vissza a férjemtől” – mondotta a műsorban Fejes Endre felesége, az író pedig arról beszélt, hogy korábban is hallott a szélhámosról, aki a nevében próbált eljárni, még viccesnek is találta, de miután hírét vette a tragikus óraügynek, megváltozott a véleménye, és feljelentette. Miután a rendőrség semmit nem csinált, az író a Magyar Rádió segítségét kérte.

A menekülő asszony és a részeg lakó

„Úgy kezdődött, hogy Fejes Endre meghívott a lakására, és elmesélt mindent. A beszélgetést rögzítettem, majd Borenich Péter kollégámmal elkezdtünk dolgozni a sztorin” – mondta lapunknak Martinkó Károly, aki a Magyar Rendőr című lapnál dolgozott főállásban rendőrtisztként.

Martinkóéknak sikerült az ál-Fejes áldoza­tai­val is beszélniük. Egyikük azt mesélte, hogy a férfi, aki „Fejes Endre Kossuth-díjas íróként” mutatkozott be, egy presszóban ült le az asztalához, lediktált neki egy verset, majd azzal, hogy „ihlete van”, a lakására csábította a nőt „diktálni”. Előtte meghívatta magát, majd amikor megérkeztek, a taxit is kifizettette az asszonnyal, aki meglátván a lepusztult lakást, ahol még két „ivócimbora” is tartózkodott, azonnal menekülőre fogta.

A pórul járt, ám egyúttal szerencsés nő megadta a címet Martinkóéknak, akik a lakásra is vitték magukkal a magnetofont. Egy részeg férfi nyitott ajtót, először azt hitték, hogy ő az ál-Fejes Endre. Részlet a dokumentumjátékból:

Riporter: Mondja, olyan nem fordult elő, hogy másnak adta ki magát?

Lakó: Már hogy azt képzeli, hogy más vagyok?

R: Úgy hülyéskedésből…

L: Hát valószínű, hogy előfordult.

R: Mi lehetett az?

L: Nem tudom. Talán valami magas rangot mondhattam. Őrnagy vagy valami…

R: Nem ilyen, nem őrnagy vagy miniszter. Hanem valami nagy egyéniség.

L: Valakivel összekevernek. Volt nekem egy ismerősöm. Egy jó megjelenésű pali. Az adta ki magát másnak, amikor ivott, és akkor el is hitték neki, hogy valóban az.

R: Kinek adta ki magát?

L: Fejes Endrének adta ki magát.

R: És hogy hívják ezt az embert?

L: Ferinek. Belle Ferinek.

Ezután a rádiósoknak már nem volt nehéz dolguk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.