Útikönyv

Hosszú hétvégék a szomszédban

  • - kling -
  • 2018. október 20.

Könyv

Ha van műfaj, amelyben az internet többet tudhat a nyomtatott könyvnél, az éppen az utazás: útvonaltervezővel, címekkel, kommentekkel, naprakész tudnivalókkal. Igen ám, de az a sok-sok infó úgy szét van szórva a világhálón, mint a hamuba borított lencse a Hamupipőkében. És nekem se időm, se türelmem szétválogatni. Szerencsére ezt a mostoha feladatot a szerző, Farkas Zoltán akkurátusan elvégezte. A Bécstől Kolozsvárig, Lembergtől Szarajevóig alcímet viselő itinerárium ugyan bővelkedik weboldalak címeiben, ha netán unalmasnak vagy kevésnek éreznénk Farkas ajánlásait, de valódi értéke pont a személyes tapasztalat: a jártasság és a legjobb értelemben vett bennfentesség hitelesíti a könyv minden sorát. A kötet felépítése praktikus, a fejezetek elején kész tervet kapunk, mi minden férhet bele a háromnapos hosszú hétvégébe a Budapesttől 4-5 óra alatt elérhető városokban. Aztán jönnek a részletek. Szimpatikus, hogy a szerző nem sportoltatja velünk végig az összes múzeumot, hanem egy pszichológus érzékével lelkialkati útmutatót prezentál: életkorra, habitusra való tekintettel szabja ránk a látnivalókat. Ugyanezzel a módszerrel ajánlja kedvenc szállásait, a hely szellemét képviselő ízek és illatok lelőhelyeit, trendit és hagyományost, kinek-kinek ízlése szerint. És bár a szerző figyelme, tudása számos területet lefed, a borkultúra láthatóan hidegen hagyja. A Wachau esetében például méltatlanul kevés szót pazarol a világhírű borvidékre.

Leggyengébb pontja a könyvnek azonban közel egy kilogrammos súlya. Otthoni felkészülésre kiváló, de nem szívesen cipelném magammal. Az már tényleg sport volna.

JEL-KÉP Kiadó, 2018, 384 oldal, 4490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.