Könyv

Jedik a demokrácia ellen

Tóth Csaba: A sci-fi politológiája

Könyv

Szemtelenül kúl, ugyanakkor üdítően szimpatikus vállalkozásba fogott a közéleti kérdések elemzésével foglalkozó liberális szellemi műhely, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, Tóth Csaba.

Nemrég megjelent könyve nem keveset ígér, és lehet, hogy az én lelki szemeim kezdenek túl könnyen káprázni, de máris disznóember kimérák szavazati jogáért küzdő anarchista csoportokat, robotok emberi jogait biztosító pártprogramokat, szavazójogot követelő mesterséges intelligenciát és rabszolgasorba taszított űrlényeket látok magam előtt. Erről pedig máris eszembe jut egy sor izgalmas futurológiai, etikai és politológiai kérdés, illetve azok kulturális reprezentációja a Palackba zárt szellemtől mondjuk a Mátrixig, netán a District 9-ig, hogy csak egy-két példát mondjak.

Úgyhogy kissé csalódottan vettem tudomásul, hogy Tóth célja ennél földhözragadtabb – majdnem azt mondtam: unalmasabb, de ne legyünk igazságtalanok. A szerző alapvető, rég­óta ismert politológiai fogalmakat szemléltet – a hatalommegosztás montesquieu-i elgondolását, a politikai felelősség intézményét, az elnyomó állam működését vagy a totális egyenlőség utópisztikus elvét – mainstream sci-fiken, például a Star Warson, a Star Treken vagy Az éhezők viadalán (azt az égetőnek tűnő kérdést most elegánsan lépjük át, hogy az ilyen szuperpopuláris űroperák mennyiben értelmezhetők egyáltalán sci-fiként). Minden­eset­re a földhözragadt sci-fi elemzéssel az égvilágon semmi baj nincs. Sőt: a közérthető hangvétel miatt a szöveg kiválóan használható gimnáziumi történelem­órán tananyag-kiegészítő olvasmányként – csak irigyelni tudom azokat a diákokat, akik nulladik órában az ismerkedést a hatalommegosztással nem Montesquieu-vel, hanem a Star Warsszal kezdik. És a sci-fi univerzumok aprólékos ismertetésével a kelleténél jóval hosszabban elbíbelődő, bő­beszédű fejezetek azért nem mentesek az izgalmas, meglepő megállapításoktól sem: kiderül például, hogy a híres-neves jedik a politológus számára leginkább egy összeesküvés-hívő, politikai aktorként teljesen amatőr katonai szektának tűnnek, úgyhogy hiába akarnak a közjóért cselekedni, nem sikerülhet nekik.

A három szintetizáló fejezet ennél többel kecsegtet: a robotok, idegenek és a társadalmi egyenlőtlenség általános kérdéseinek tárgyalásánál kitágul a vizsgálat horizontja, Tóth több disztópiát, utópiát és szatírát is bevon, ami jót tesz a könyvnek, hiszen ezeknek a Star Warsszal ellentétben kifejezett célja, hogy politikatudományi szemmel is árnyaltak és értelmezhetők legyenek. Az intellektuális kalandozás itt amúgy végig szórakoztató – kár, hogy a következtetések viszont gyengék, mint egy fűszál. Nem mondható katartikus tanulságnak, hogy az elemzett sci-fi világok részleteiben a Római Birodalomra, a náci vagy a szovjet diktatúrára, esetleg más történelmi példára emlékeztetnek, ahogy az is evidens, hogy a mégoly bonyolult fiktív történetet elmesélő filmek, sorozatok, regények leegyszerűsítve, ellentmondásokkal terhelve mutatnak be politikai folyamatokat. Persze, hiszen azért készültek, hogy szórakoztassanak, a szórakoztató történetmesélés szigorú formai követelményei pedig felülírják a történelmi, politikai hitelességet.

Legnagyobb örömömre Tóth a könyv végére feladja a kissé zavaros bevezetőben lefektetett ellentmondásos elvet, miszerint nem napjaink politikai rendszereiről, hanem a science fiction világokról kíván szólni, ahogy annak a bizonyítás nélkül hagyott állításának is ellentmond végül, hogy a legtöbb sci-fi alkotás optimista, vagyis abból indul ki, hogy a jövő jobb lesz, mint a jelen vagy a múlt. A szerző végkövetkeztetése szerint a sci-fik azzal együtt is „a demokrácia implicit igazolói”, hogy sokkal több személyi diktatúra fordul elő bennük, mint a valóságban, hiszen „a legtöbb kortárs politikai rendszer demokratikus”. Vagyis a sci-fi demokráciapárti – és ez már egészen bizsergető kiinduló hipotézis lehetne. Kár, hogy az nem merül fel, hogy mi a helyzet ugyanakkor a diktatúrákban készült sci-fikkel.

Athenaeum, 2016, 314 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.