Interjú

„Jobban mennek a dolgok”

Adaobi Tricia Nwaubani újságíró, író

  • Mihalicz Csilla
  • 2024. szeptember 11.

Könyv

A Boko Haram iszlám fundamentalista terrorszervezet 2014-ben egy északkelet-nigériai kisváros, Chibok kollégiumából 276 diáklányt rabolt el, majd tartott fogva csaknem két évig. A nigériai szerző a hasonló traumán átesett áldozatokkal folytatott beszélgetések alapján írta meg A baobab árnyékában című regényét.

Magyar Narancs: Hogyan lehetett a Boko Haram évekig állam az államban Nigériában, miközben kirabolta és válogatás nélkül gyilkolta a civileket?

Adaobi Tricia Nwaubani: A marginális csoportként indult Boko Haram az észak-nigériai Borno államban élő nép kultúrájának megváltoztatását szorgalmazza, akik javarészt iszlám vallásúak. A csoport tagjai szerint a „nyugati” oktatás megrontotta a társadalom alapértékeit, és azt akarták, hogy az iszlám oktatás kerüljön előtérbe. Ám amikor összetűzésbe kerültek az állammal, és vezetőjüket, Mohammed Juszufot nemzetbiztonsági ügynökök kivégezték, bevonultak a közeli Sambisa erdőbe, újraszervezték magukat Abubakar Shekau vezetése alatt, öngyilkos merénylőket képeztek ki és fegyveres támadásokat indítottak a kormány, majd a civil lakosság ellen. Az emberek menekülni kezdtek a terrorakciókat leg­inkább megszenvedő Sambisa környéki településekről, ahol a Boko Haram hamarosan teljesen átvette az uralmat.

MN: A terrorszervezetet 2021-ben hivatalosan legyőzöttnek nyilvánították. Tényleg megszűnt létezni?

ATN: Januárban jártam Borno államban, és elmondhatom, hogy határozottan jobb a helyzet, mint néhány éve. Az emberek kevésbé félnek, szabadon mozognak, a bombák által megrongált épületeket és létesítményeket újjáépítették. A Boko Haramot megtizedelte a nigériai kormány. Az elmúlt években amnesztiát ajánlottak a szervezet tagjainak, és akik hajlandók voltak megadni magukat, felszámolni kapcsolatukat a csoporttal, és heteken át tartó rehabilitációnak vetették alá magukat a kormányzat táboraiban, azokat szabadon engedték.

MN: Milyen fogadtatásra talált a könyve Nigériában?

ATN: Az ország déli régióiban élő, többségében keresztény nigériaiak hajlamosak a Boko Haram-válságot pusztán észak-nigériai ügynek tekinteni. Olyan újabb tragédiának, amely Nigéria összes régiója közül a szegénység, a műveltség, az oktatás, a gyermekházasság, az anyai halandóság terén a legrosszabb statisztikákkal rendelkező térség problémája. Úgy gondolom, hogy a könyvem egyik fő hozadéka az volt, hogy sok déli ember felülvizsgálta korábbi véleményét, és képes volt együttérzéssel fordulni az északi térség, és különösen az ártatlan fiatal nők és lányok felé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.