Interjú

„Jobban mennek a dolgok”

Adaobi Tricia Nwaubani újságíró, író

  • Mihalicz Csilla
  • 2024. szeptember 11.

Könyv

A Boko Haram iszlám fundamentalista terrorszervezet 2014-ben egy északkelet-nigériai kisváros, Chibok kollégiumából 276 diáklányt rabolt el, majd tartott fogva csaknem két évig. A nigériai szerző a hasonló traumán átesett áldozatokkal folytatott beszélgetések alapján írta meg A baobab árnyékában című regényét.

Magyar Narancs: Hogyan lehetett a Boko Haram évekig állam az államban Nigériában, miközben kirabolta és válogatás nélkül gyilkolta a civileket?

Adaobi Tricia Nwaubani: A marginális csoportként indult Boko Haram az észak-nigériai Borno államban élő nép kultúrájának megváltoztatását szorgalmazza, akik javarészt iszlám vallásúak. A csoport tagjai szerint a „nyugati” oktatás megrontotta a társadalom alapértékeit, és azt akarták, hogy az iszlám oktatás kerüljön előtérbe. Ám amikor összetűzésbe kerültek az állammal, és vezetőjüket, Mohammed Juszufot nemzetbiztonsági ügynökök kivégezték, bevonultak a közeli Sambisa erdőbe, újraszervezték magukat Abubakar Shekau vezetése alatt, öngyilkos merénylőket képeztek ki és fegyveres támadásokat indítottak a kormány, majd a civil lakosság ellen. Az emberek menekülni kezdtek a terrorakciókat leg­inkább megszenvedő Sambisa környéki településekről, ahol a Boko Haram hamarosan teljesen átvette az uralmat.

MN: A terrorszervezetet 2021-ben hivatalosan legyőzöttnek nyilvánították. Tényleg megszűnt létezni?

ATN: Januárban jártam Borno államban, és elmondhatom, hogy határozottan jobb a helyzet, mint néhány éve. Az emberek kevésbé félnek, szabadon mozognak, a bombák által megrongált épületeket és létesítményeket újjáépítették. A Boko Haramot megtizedelte a nigériai kormány. Az elmúlt években amnesztiát ajánlottak a szervezet tagjainak, és akik hajlandók voltak megadni magukat, felszámolni kapcsolatukat a csoporttal, és heteken át tartó rehabilitációnak vetették alá magukat a kormányzat táboraiban, azokat szabadon engedték.

MN: Milyen fogadtatásra talált a könyve Nigériában?

ATN: Az ország déli régióiban élő, többségében keresztény nigériaiak hajlamosak a Boko Haram-válságot pusztán észak-nigériai ügynek tekinteni. Olyan újabb tragédiának, amely Nigéria összes régiója közül a szegénység, a műveltség, az oktatás, a gyermekházasság, az anyai halandóság terén a legrosszabb statisztikákkal rendelkező térség problémája. Úgy gondolom, hogy a könyvem egyik fő hozadéka az volt, hogy sok déli ember felülvizsgálta korábbi véleményét, és képes volt együttérzéssel fordulni az északi térség, és különösen az ártatlan fiatal nők és lányok felé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.