Interjú

„Jobban mennek a dolgok”

Adaobi Tricia Nwaubani újságíró, író

  • Mihalicz Csilla
  • 2024. szeptember 11.

Könyv

A Boko Haram iszlám fundamentalista terrorszervezet 2014-ben egy északkelet-nigériai kisváros, Chibok kollégiumából 276 diáklányt rabolt el, majd tartott fogva csaknem két évig. A nigériai szerző a hasonló traumán átesett áldozatokkal folytatott beszélgetések alapján írta meg A baobab árnyékában című regényét.

Magyar Narancs: Hogyan lehetett a Boko Haram évekig állam az államban Nigériában, miközben kirabolta és válogatás nélkül gyilkolta a civileket?

Adaobi Tricia Nwaubani: A marginális csoportként indult Boko Haram az észak-nigériai Borno államban élő nép kultúrájának megváltoztatását szorgalmazza, akik javarészt iszlám vallásúak. A csoport tagjai szerint a „nyugati” oktatás megrontotta a társadalom alapértékeit, és azt akarták, hogy az iszlám oktatás kerüljön előtérbe. Ám amikor összetűzésbe kerültek az állammal, és vezetőjüket, Mohammed Juszufot nemzetbiztonsági ügynökök kivégezték, bevonultak a közeli Sambisa erdőbe, újraszervezték magukat Abubakar Shekau vezetése alatt, öngyilkos merénylőket képeztek ki és fegyveres támadásokat indítottak a kormány, majd a civil lakosság ellen. Az emberek menekülni kezdtek a terrorakciókat leg­inkább megszenvedő Sambisa környéki településekről, ahol a Boko Haram hamarosan teljesen átvette az uralmat.

MN: A terrorszervezetet 2021-ben hivatalosan legyőzöttnek nyilvánították. Tényleg megszűnt létezni?

ATN: Januárban jártam Borno államban, és elmondhatom, hogy határozottan jobb a helyzet, mint néhány éve. Az emberek kevésbé félnek, szabadon mozognak, a bombák által megrongált épületeket és létesítményeket újjáépítették. A Boko Haramot megtizedelte a nigériai kormány. Az elmúlt években amnesztiát ajánlottak a szervezet tagjainak, és akik hajlandók voltak megadni magukat, felszámolni kapcsolatukat a csoporttal, és heteken át tartó rehabilitációnak vetették alá magukat a kormányzat táboraiban, azokat szabadon engedték.

MN: Milyen fogadtatásra talált a könyve Nigériában?

ATN: Az ország déli régióiban élő, többségében keresztény nigériaiak hajlamosak a Boko Haram-válságot pusztán észak-nigériai ügynek tekinteni. Olyan újabb tragédiának, amely Nigéria összes régiója közül a szegénység, a műveltség, az oktatás, a gyermekházasság, az anyai halandóság terén a legrosszabb statisztikákkal rendelkező térség problémája. Úgy gondolom, hogy a könyvem egyik fő hozadéka az volt, hogy sok déli ember felülvizsgálta korábbi véleményét, és képes volt együttérzéssel fordulni az északi térség, és különösen az ártatlan fiatal nők és lányok felé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.