Interjú

„Jobban mennek a dolgok”

Adaobi Tricia Nwaubani újságíró, író

  • Mihalicz Csilla
  • 2024. szeptember 11.

Könyv

A Boko Haram iszlám fundamentalista terrorszervezet 2014-ben egy északkelet-nigériai kisváros, Chibok kollégiumából 276 diáklányt rabolt el, majd tartott fogva csaknem két évig. A nigériai szerző a hasonló traumán átesett áldozatokkal folytatott beszélgetések alapján írta meg A baobab árnyékában című regényét.

Magyar Narancs: Hogyan lehetett a Boko Haram évekig állam az államban Nigériában, miközben kirabolta és válogatás nélkül gyilkolta a civileket?

Adaobi Tricia Nwaubani: A marginális csoportként indult Boko Haram az észak-nigériai Borno államban élő nép kultúrájának megváltoztatását szorgalmazza, akik javarészt iszlám vallásúak. A csoport tagjai szerint a „nyugati” oktatás megrontotta a társadalom alapértékeit, és azt akarták, hogy az iszlám oktatás kerüljön előtérbe. Ám amikor összetűzésbe kerültek az állammal, és vezetőjüket, Mohammed Juszufot nemzetbiztonsági ügynökök kivégezték, bevonultak a közeli Sambisa erdőbe, újraszervezték magukat Abubakar Shekau vezetése alatt, öngyilkos merénylőket képeztek ki és fegyveres támadásokat indítottak a kormány, majd a civil lakosság ellen. Az emberek menekülni kezdtek a terrorakciókat leg­inkább megszenvedő Sambisa környéki településekről, ahol a Boko Haram hamarosan teljesen átvette az uralmat.

MN: A terrorszervezetet 2021-ben hivatalosan legyőzöttnek nyilvánították. Tényleg megszűnt létezni?

ATN: Januárban jártam Borno államban, és elmondhatom, hogy határozottan jobb a helyzet, mint néhány éve. Az emberek kevésbé félnek, szabadon mozognak, a bombák által megrongált épületeket és létesítményeket újjáépítették. A Boko Haramot megtizedelte a nigériai kormány. Az elmúlt években amnesztiát ajánlottak a szervezet tagjainak, és akik hajlandók voltak megadni magukat, felszámolni kapcsolatukat a csoporttal, és heteken át tartó rehabilitációnak vetették alá magukat a kormányzat táboraiban, azokat szabadon engedték.

MN: Milyen fogadtatásra talált a könyve Nigériában?

ATN: Az ország déli régióiban élő, többségében keresztény nigériaiak hajlamosak a Boko Haram-válságot pusztán észak-nigériai ügynek tekinteni. Olyan újabb tragédiának, amely Nigéria összes régiója közül a szegénység, a műveltség, az oktatás, a gyermekházasság, az anyai halandóság terén a legrosszabb statisztikákkal rendelkező térség problémája. Úgy gondolom, hogy a könyvem egyik fő hozadéka az volt, hogy sok déli ember felülvizsgálta korábbi véleményét, és képes volt együttérzéssel fordulni az északi térség, és különösen az ártatlan fiatal nők és lányok felé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.