KISJÁTSZÓTÉR - könyv

Kalandok és mélyfúrás

Zágoni Balázs: Odaát (Fekete fény 2.)

Könyv

Utópiát vagy disztópiát írni hálás feladat. Az ember fogja magát, körülnéz a világban, egymás mellé pakolja a teljesen abszurd elemeket, és épít belőlük egy még képtelenebb jövőbeli világot, megfelelő arányban keverve az ismerősnek ható és a teljességgel bizarr részeket. A veszély ott leselkedik, ha túl sok van az egyikből vagy a másikból. Zágoni Balázs ügyesen lavíroz a két szélsőség között, Odaát című ifjúsági kalandregényében jól eltalálja ezeket az arányokat.

Zágoni a Fekete fény-könyvek előtt főként gyerekkönyveket írt, a hírnevet a Barni-könyvek hozták el neki, azok után evezett az ifjúsági irodalom disztópikus vizei felé. Nem kevés sikerrel.

Míg a Fekete fény-sorozat első részében, a Gömb című regényben az Európai Unió felbomlását élhetjük át, illetve azt, ahogy az országok városállamokra esnek szét, addig az itt tágyalt folytatásban már a városállamok és lakóik boldogulását, illetve egymással folytatott harcát látjuk. Van itt minden a drónoktól az útonálló határőrökig, a megfigyelésektől a titkos ügynökökig, az eszeveszett meneküléstől a titokzatos Gömbig.

A regény főhőse a tizenhárom éves Vik. Azonkívül, hogy bujkálnia és menekülnie kell, egy olyan komoly belső utazáson is részt kell vennie, melyen talán egy tizenhárom évesnek nem feltétlenül kellene. Szembe kell néznie a családi titkokkal, a szülei döntéseivel és hibáival is. Vik érettebb a koránál, a rá nehezedő felelősség azonban sokszor túlzónak hat, a szüleivel folytatott számonkérő beszélgetések mintha egy sokkal idősebb fiú és az előle annyi mindent elhallgató apa és anya között folyna. Mégis ezek a kalandregény legizgalmasabb részei. Ahogy Vik apja beszámol a fiatalkorában történt diáklázadásokról, az egyetemfoglalásról, a közösségi média térnyeréséről, az állam általi röghöz kötésről vagy a génmanipuláció elterjedéséről, rögtön ismerős vizekre érünk, és valahogy az egész nagyon távolinak ható, elképzelhetetlen jövőbeli világ közelebb kerül hozzánk, mi pedig hozzá.

Kalandban nem szűkölködik a regény, a tizenévesek feltehetőleg nagy izgalommal várják a nem kevésszer véres összecsapások végkifejletét vagy a rejtélyes Gömb felbukkanását. Néhol azonban kissé vontatottá, túlságosan lelkizőssé alakul át a történet, ettől pedig kevéssé lesz homogén a regény. Ráadásul a stílus inkább filmszerű, amin talán nem is kell annyira csodálkoznunk, ha tudjuk, hogy a szerző forgatókönyvíróként is tevékenykedik. A filmes hangvétel az ak­ci­ó­dús részekhez illik, a lelki mélyfúrásoknál és nagy beszélgetéseknél viszont nemigen működik, a komoly családi drámához pláne kevéssé illenek a filmszerű párbeszédek. Emellett a nézőpont is váltakozik, hol Vik szemszögéből látjuk és éljük át az eseményeket, hol pedig barátnője, Ajla a narrátor. Ez a váltakozás a történet elején kissé zavaró, nem egyértelmű, de ehhez könnyebben hozzászokik az olvasó, mint a stílus egyenetlenségéhez.

Móra Könyvkiadó, 2019, 392 oldal, 2499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.