Kamasz béka-egér harc - Louis Pergaud: Gombháború

  • Tosoki Gyula
  • 2011. április 7.

Könyv

E remekmű szerzőjének rövid életéről alig tud valamit a magyar olvasó. Louis Pergaud falusi tanító gyermekeként született a Besancon közeli Belmont-ban 1882-ben. Hamarosan, 19 évesen ő is tanító lett, de egész életében folyamatosan összetűzésbe keveredett a katolikus szellemű oktatással - ez nyomot hagyott magyarul most másodszor megjelent főművén is. Eleinte verseskötetekkel kísérletezett - sikertelenül. Az 1910-es évek elején naturalista jellegű állattörténeteivel ért el komoly elismerést, 1911-ben Goncourt-díjat kapott. Ám a rendkívüli sikert és a halhatatlanságot az 1912-ben publikált, szinte az összes európai nyelvre lefordított, eddig háromszor is megfilmesített Gombháború hozta meg számára. Részt vett az első világháborúban, 1915-ben megsebesült, német fogságba került, de a sors borzasztó iróniájaként saját bajtársai ölték meg, amikor ágyútűz alá vették azt a kórházat, ahol sebesültként ápolták.

E remekmű szerzőjének rövid életéről alig tud valamit a magyar olvasó. Louis Pergaud falusi tanító gyermekeként született a Besancon közeli Belmont-ban 1882-ben. Hamarosan, 19 évesen ő is tanító lett, de egész életében folyamatosan összetűzésbe keveredett a katolikus szellemű oktatással - ez nyomot hagyott magyarul most másodszor megjelent főművén is. Eleinte verseskötetekkel kísérletezett - sikertelenül. Az 1910-es évek elején naturalista jellegű állattörténeteivel ért el komoly elismerést, 1911-ben Goncourt-díjat kapott. Ám a rendkívüli sikert és a halhatatlanságot az 1912-ben publikált, szinte az összes európai nyelvre lefordított, eddig háromszor is megfilmesített Gombháború hozta meg számára. Részt vett az első világháborúban, 1915-ben megsebesült, német fogságba került, de a sors borzasztó iróniájaként saját bajtársai ölték meg, amikor ágyútűz alá vették azt a kórházat, ahol sebesültként ápolták.

A regény előszavában Pergaud a nagy francia trágárra, Rabelais-ra hivatkozik, de felidézhette volna a Rabelais korában még eleven irodalmi hagyományként élő Homérosz alakját is. Első olvasatban ugyanis a Gombháború eposzparódia, ráadásul az eposz paródiájának paródiája. Az irodalomtörténeti pletyka úgy tartja, hogy maga Homérosz írta az Iliász paródiáját is, mely Békaegérharc, azaz "Batrachomiomachia" néven került be az irodalmi kánonba (nálunk Csokonai átköltésében ismert), legitimálva ezzel a vígeposz műfaját; a magyarok közt elég, ha A helység kalapácsára gondolunk, míg az újabb korban Juhász Ferenc írta ebben a zsánerben A jégvirág kakasa című harsány eposzkáját. Ezekben a művekben kisszerű eseményeket beszél el a szerző, olyan dagályos, emelkedett nyelven, mely inkább a nagyszabású hősök tetteihez lenne méltó, és elsősorban a két szféra összemérhetetlensége teremti meg a komikus hatást. Ebben a prózai vígeposzban, a Gombháborúban nem Trója és az akháj királyságok szövetsége, hanem két aprócska falu, Verlans és Longeverne kamasz fiai háborúznak, a sértés pedig nem világtörténelmi méretű, hanem mindössze annyi, hogy a "seggfej, málészájú, disznó, rohadék, dög, tolvaj" és egyéb jelzők mellett a verlans-i fiúk azt is leszögezik, hogy Longoverne lakóinak "nincs vér a pucájában". A felsorolt összes sértés még beleférne, de az utóbbit már tűrhetetlennek tartja a hős Lebrac és csapata, egyebek mellett alán azért is, mivel a srácok nem értik, pontosan mit is jelent a kifejezés.

Lebrac, ez a tanulatlan, meglehetősen nehézfejű, a helyesírásban Török Szultán és a magyar köztársasági elnök legjobb tanítványának bizonyuló 12 éves kisfiú a hadvezetésben valóságos Napóleon; hihetetlen leleményességgel vezeti bandáját, és tőle jön az egyszerűségében zseniálisan hatékony ötlet, hogy a fogságba került ellenfeleknek levágatja az összes gombját - a roppant szegény faluban hatalmas érvágás ez, arról nem beszélve, hogy a szülők elől hihetetlenül nehéz eltitkolni a veszteséget.

Persze a harc mélyén nagyobb sérelem áll: Pergaud nem hagy kétséget afelől, hogy itt voltaképpen a mélyen klerikális "fehér" Verlans és a felvilágosult, "vörös" Longoverne - régi és felnőtt - politikai küzdelme is zajlik, e téren a regény az összes polgárháború szatírája.

A porosz háborúk utáni, a világháború küszöbén álló Franciaországban ráadásul erősen pacifista színezetet is kapott a kötet, nem véletlenül választotta Pergaud az első fejezet élére a Montaigne-mottót: "mulatságos tapasztalni, hogy gyakorta milyen hívságos okokból robban ki" egy háború. Vagyis a Gombháború még háborúellenes pamflet is.

De mindezeken túl, mint minden nagy gyerekregényben, az elveszett ifjúság iránt érzett fájdalom hatja át minden lapját ennek a ragyogó humorú, harsány, groteszk és fájdalmasan szép jelenetekben gazdag, egy falu egész életét mintegy mellékesen feltáró (és Bognár Róbert bámulatos fordításában magyarul is frenetikus nyelvi erejű) regénynek. A magyar olvasónak - A Pál utcai fiúk mellett természetesen - Örley István méltatlanul elfelejtett, ugyancsak egy kamaszháborúról szóló kisregényének zárlata juthat eszébe: "Előbb voltam Flocsek, később lettem Balog. Most felnőtt vagyok. Hanyatlom."

Fordította: Bognár Róbert. Európa, 2010, 264 oldal, 2600 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.