Könyv

Katharina von der Ga­then–Anke Kuhl: Az álla­tok szerelmi élete

Könyv

Vannak vajon az állatoknak érzései? Ugyanúgy szeretnek, ugyanúgy lesznek szerelmesek, ugyanúgy vágyakoznak, mint az emberek? „Honnan jött” a kishörcsög és a kiskutya? Előbb vagy utóbb mindegyik kisgyerek felteszi ezeket a kérdéseket, vagy valami hasonlókat. És nem biztos, hogy mindenki számára egyszerű feladat elmagyarázni, hogyan párosodnak a kígyók, sőt az is elképzelhető, hogy a szülők se tudnak semmit a csikóhal, a botsáska vagy épp az elefántfóka nemi életéről. Katharina von der Gathen író, szexuálpszichológus könyve – melyet Anke Kuhl remek illusztrációi tesznek teljessé – egyszerre vicces, meglepő (és olykor kicsit ijesztő is). Kiderül belőle, hogy a különböző állatok hogyan küzdenek meg a párjukért, hogyan találnak egymásra, hogyan hozzák világra kicsinyeiket, és hogyan nevelik fel azokat.

A könyv nem akar mindentudó lenni, így rögtön az elején bedobja, hogy az állati viselkedésminták emberi nézőpontból sokszor feltételezéseken alapulnak. A kötet praktikus és szép, névmutatója is van (!), egyes oldalai kihajtogathatók (amitől nem csak a gyerekek vadulnak meg), és rengeteg tudást ad át, mindenféle egyszerűsítés és szépelgés nélkül, mégis befogadhatóan. A 12 éves kortól ajánlott mű olyan különlegességekre is kitér, milyen például a gömbhalszex, de egyéb kis színesekkel is szolgál például az azonos nemű állatok együttéléséről, és „pompás puncikat” és „parádés hímvesszőket” is bemutat. Hogy botrányos lenne? Á, ez csak biológia. De szülőként nem árt felkészülni, hogy az állatok után a gyerekeknek az emberi szexualitásról is lesznek kérdéseik.

Fordította: Győri Hanna. Kolibri, 2019, 144 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.