Könyv

Kertész Sándor: Pókember-generáció

  • - svébis -
  • 2018. február 18.

Könyv

Ezt komolyan mutogatni kéne: így kell elkúrni egy nagy lehetőséget. Kertész Sándor a Comics szocialista álruhában című könyve után tíz évvel tovább szőtte a képregények történetét, és a rendszerváltás utántól eljut egészen napjainkig. Ám a grandiózus vállalkozásból nem lett elismerésre méltó teljesítmény.

A Pókember-generáció egyszerre próbál kronologikusan és tematikusan haladni, ám a kettő együtt nem megy, így a külön témakörökkel foglalkozó fejezetek közt nem csak látványos átjárás, de idegesítő önismétlés is akad. Bár az még a kisebb gikszer, hogy egy infó többször előkerül, a bosszantó az, ami egyáltalán nem, az igazi fiaskó pedig, ha valami hibásan. A Kázmér és Huba kapcsán megemlíti a kisfiú eredeti nevét (Calvin), csak épp azt felejti ki, hogy a plüsstigris meg Hobbes, és mi is ennek a jelentősége. A Lobo-Maszk című képregényben a ki­adó nem két különálló sztorit adott ki, hanem a két karakter kapott saját történetet. Ráadásul nem ártott volna ráereszteni egy korrektort a könyvre, mert szinte minden harmadik sorba jut egy gépelési vagy tipográfiai hiba, ami igencsak megnehezíti az olvasást és jócskán csökkenti az élvezeti értéket. Ahogy az is, hogy Kertész túl sok információval dolgozik, ha kell, ha nem, és az iszonyú adathalmazt egyfelől nem tudja élvezetesen, olvasmányosan tálalni, másfelől csak ritkán von le belőlük bármilyen következtetést, anélkül meg felesleges felsorolni folyó szövegben egy-egy kiadvány impresszumát.

Kár érte, mert közben azért akadnak itt olyan érdekességek, mint hogy annak idején a képregények exportjánál és importjánál az eltérő oldalméretek miatt hol nyesni kellett, hol pedig hozzárajzolni a képkockákhoz, vagy hogy a múlt rendszerben tiltott szuperhősös képregények külföldi kiadásai hazai nyomdákban készültek. Csak ezek után nem tudom, elhiggyem-e mindezt.

Képregényáruház Bt., 2017, 384 oldal, 6300 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."