Könyv

Kertész Sándor: Pókember-generáció

  • - svébis -
  • 2018. február 18.

Könyv

Ezt komolyan mutogatni kéne: így kell elkúrni egy nagy lehetőséget. Kertész Sándor a Comics szocialista álruhában című könyve után tíz évvel tovább szőtte a képregények történetét, és a rendszerváltás utántól eljut egészen napjainkig. Ám a grandiózus vállalkozásból nem lett elismerésre méltó teljesítmény.

A Pókember-generáció egyszerre próbál kronologikusan és tematikusan haladni, ám a kettő együtt nem megy, így a külön témakörökkel foglalkozó fejezetek közt nem csak látványos átjárás, de idegesítő önismétlés is akad. Bár az még a kisebb gikszer, hogy egy infó többször előkerül, a bosszantó az, ami egyáltalán nem, az igazi fiaskó pedig, ha valami hibásan. A Kázmér és Huba kapcsán megemlíti a kisfiú eredeti nevét (Calvin), csak épp azt felejti ki, hogy a plüsstigris meg Hobbes, és mi is ennek a jelentősége. A Lobo-Maszk című képregényben a ki­adó nem két különálló sztorit adott ki, hanem a két karakter kapott saját történetet. Ráadásul nem ártott volna ráereszteni egy korrektort a könyvre, mert szinte minden harmadik sorba jut egy gépelési vagy tipográfiai hiba, ami igencsak megnehezíti az olvasást és jócskán csökkenti az élvezeti értéket. Ahogy az is, hogy Kertész túl sok információval dolgozik, ha kell, ha nem, és az iszonyú adathalmazt egyfelől nem tudja élvezetesen, olvasmányosan tálalni, másfelől csak ritkán von le belőlük bármilyen következtetést, anélkül meg felesleges felsorolni folyó szövegben egy-egy kiadvány impresszumát.

Kár érte, mert közben azért akadnak itt olyan érdekességek, mint hogy annak idején a képregények exportjánál és importjánál az eltérő oldalméretek miatt hol nyesni kellett, hol pedig hozzárajzolni a képkockákhoz, vagy hogy a múlt rendszerben tiltott szuperhősös képregények külföldi kiadásai hazai nyomdákban készültek. Csak ezek után nem tudom, elhiggyem-e mindezt.

Képregényáruház Bt., 2017, 384 oldal, 6300 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.