Könyv

Gyűlölet

Olaszliszkától Kislétáig Tódor János: Vadászjelenetek Magyarországon

  • Stépán Balázs
  • 2018. február 18.

Könyv

Tódor János nemrég megjelent kötete a harmadik a cigányok elleni gyilkosságsorozattal és a közelmúlt erőszakos etnikai konfliktusaival foglalkozó könyvek sorában.

Az igazságszolgáltatás szégyene, hogy mégis hiányérzete támad az olvasónak. A kötet szerzőjének ugyanis minden igyekezete ellenére sem sikerül felderíteni, kik, milyen szervezetek és milyen akarat állnak a gyilkosságsorozat hátterében. A tetteseket elkapták, a botrány elcsendesedett, az érdeklődés megszűnt, a három könyv szerzőjének érdeme, hogy napjainkban a téma még egyáltalán egyszer-egyszer szóba kerül.

A három riport-szociográfia az előítéletet, a fajgyűlöletet és a könyörtelen agressziót dokumentálja, egymást is kiegészítve. Tábori Zoltán Cigány rulettje négy éve jelent meg, a támadások helyszínéről rövid monográfiákban, „itt és most” riportokban tudósít, még nem lehet tudni, kik a támadók, és mit akarnak elérni. Galgagyörktől Alsózsolcán keresztül Sajóörösig riportozta végig a terepet, otthonosan mozog a cigánytelepek környéken. „Nincs itt semmi probléma a faluban, csak tudni kell a cigányokkal bánni. A cigány az olyan, mint a kutya. Nem elfutni kell előle, nem hátat fordítani, hanem szorítani, mindig beljebb menni” – idézi Misi bácsit, a volt pátkai rendőrt. Vágvölgyi B. András az Arcvonal keleten című könyvében már nyugodtan túlléphet Misi bácsi népiesch, álnaiv bölcseletén. Már tudott, hogy a gyilkosok célja nem valamiféle „rendteremtés”, hanem félelemkeltés és konfrontáció; polgárháborús hangulat előidézése. Vágvölgyi túllép a dokumentatív elbeszélés keretein, a vallomásokból önálló történetet kerekít – akár így is történhetett –, „ez a metamodern valóságpróza”, nyilatkozta. Két-, háromhavonta tudósított az ÉS-ben, legutóbb, szeptemberben Petőfi Attila vezérőrnagy a nyomozásról írott tanulmányát szedte elő.

Tódor János Vadászjelenetek Magyarországon könyve dokumentatív tényfeltárás, szociografikus riport és interjúkat tartalmazó korrajz. Összegyűjt minden hozzáférhetőt a nyomozás során elhallgatott, eltorzított és meghamisított tényekről, az igazságszolgáltatás előítéletességéről. Kiterjesztően értelmezi a közösség elleni erőszakfogalmat: gyűlölet-bűncselekménynek tekinti a kisebbség többségi terrorizálását, és a kisebbség többség elleni, előítéletes agresszióját is. Tódor János könyve kilenc év krónikája: az olaszliszkai lincseléstől Marian Cozma veszprémi meggyilkolásán keresztül a cigánygyilkosságokig veszi sorra a történéseket, perjegyzetei pedig a Kúria jogerős ítéletéig dokumentálnak. Hangneme távolságtartó, riport­útjain és a bűnpermaratonin is mindvégig tárgyilagos marad.

Régóta foglalkoztatja a gyűlölet és az erőszak politikai társadalmasítása és társadalmiasulása. Korábbi köteteiben, Nem vagyunk mi fasiszták (1995), Aluljárók népe (2004), Taxisofőr bajonettel (2006), „a kis magyar agressziót” követi nyomon, bár akkor még elképzelhetetlen a lincselés vagy a gyilkos társulás, a gyűlöletkeltés politikai praxisa. Mostani kötetében rendet próbál teremteni az egymásnak ellentmondó kusza rendőrségi dokumentumok, jelentések, tanúvallomások, torz szakértői vélemények között, amelyek esetleg szándéktalanul, de az erőszakot domesztikálják.

A másság gyűlöletének identitásteremtő, közösségformáló erejére utal a kötet címe. Martin Sperr Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című színdarabját idézi. A kétezres évek felmérései szerint az előítéletesség mélyről fakad, nehezen korrigálható, szilárd, rejtett, gyakran elfojtott. Iványi Gábor metodista lelkész mondja interjújában: „A többségi társadalom meg nem fogalmazott, artikulálatlan előítéletei a hétköznapok érintkezési kultúrájának velejárói.” Ez bátoríthatta a cigánytelepeken lövöldöző gyújtogatókat, ha „ti ezt akarjátok, ezt várjátok el, de közületek senki nem meri megtenni, hát akkor mi majd megcsináljuk”.

Tódor 2006-tól követi nyomon a kihívó és/vagy szánalmas újnáci, hungarista vircsaftot. Devecseren a Vérbulcsú fiai század, máshol a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség, a Magyar Nemzeti Arcvonal, a Vér és Becsület, a Véres Kard, a Betyársereg parádéja ijesztő, egyszersmind szánalmas, időnként abszurd. Egy pátkai kocsmai csetepaté és a Gárda-felvonulás után az önkormányzat cigány magatartási illemkódexet akart bevezetni. Akár egy Örkény-egyperces: a besenyszögi kisboltban fecsegő asszonyok jöttek rá a gyanúsítottak letartóztatása után, hogy a televízióban mutogatott gyilkos fegyvereket a helybeli vadásztól rabolták el.

A gyilkosságok vádirati indítéka: „céljuk, hogy a támadás olyan felháborodást váltson ki a roma népesség egy részében, ami erőszakos cselekményre sarkallja őket”. De a polgárháborús hangulathoz kevés a négyfős csapat, hol vannak azok, akik pénzzel támogatják, bátorítják, felbérelik, irányítják az elkövetőket? Őket keresi a szerző a debreceni foci­drukkerek ultrái, a havercsávók, a beengedő-kidobó legények, a szélsőséges akcióbrigádok, a vendéglősök között. Ám a válasz csak sejthető.

Osiris Kiadó, 2017, 304 oldal, 2880 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.