Könyv

Ki a hazug, én vagy te?

Leo Perutz: Az Utolsó Ítélet mestere

  • - banza -
  • 2012. április 19.

Könyv


Az 1882-ben Prágában született és 1957-ben Bad Ischlben meghalt Leo Perutz jóformán ismeretlen nálunk - noha 1945 előtt jó pár kötete megjelent magyarul -, pedig az elsősorban németes-osztrákos orientáltságú mai magyar prózában az előkelő ősök között foglalhatna helyet. Különösen, ha hozzávesszük az úgynevezett posztmodern világlátásra jellemző elbeszélői praktikáit, a kissé bulváros műfajok (riport, detektívregény, fantasztikus-misztikus elbeszélés) alkalmazása és ezzel egyidejű megnemesítése iránti erős hajlamát, a fikciót és valóságot szándékosan összekeverő narrációját, finom iróniáját, a látomásokat szinte rezzenetlen arccal előadó fanyar humorát.

Prága, német anyanyelv, zsidó származás - erre minden tájékozott olvasó felkapja a fejét. És nem véletlenül: Perutz 1907-től ugyanannak a biztosítótársaságnak dolgozott matematikusként Triesztben, mint Franz Kafka Prágában. De míg Kafka teljes sikertelenségben írta műveit, Perutz már első regényével (A harmadik golyó) anyagilag is elismert író lett, és később az első világháború utáni korszak egyik legbefutottabb bécsi szerzőjének számított; százezres-milliós példányszámban eladott könyvei közül nem egyet megfilmesítettek, dús honoráriumaiból szerzőnk élte világát a kávéházakban. Aminek aztán az Anschluss vetett véget. Izraelbe került, ahol nem sok irodalmi babér termett számára, de mint "mágikus realistát" Jorge Luis Borges felfedezte, és elősegítette regényei spanyol nyelvű megjelenését. A háború után visszatért Bécsbe, csalódottan, kiégve.

Borges rajongása aligha volt véletlen; Perutz eredetileg 1928-ban megjelent, remek magyar fordításban kiadott regényében is a tág értelemben vett fantasztikus irodalom jeles írójának bizonyul, ráadásul - mint Borges gondolkodásában oly sokszor - itt is egy könyv játssza az egyik legfontosabb szerepet. Perutz a kötet legvégén, az egyik szereplője szájába adva a szót nyíltan megnevezi rokonait és ars poeticáját: "A félelem és a fantázia elválaszthatatlanul össze vannak kapcsolva. A legnagyobb fantaszták egyben mindig a félelem és a borzongás megszállottjai is voltak. Gondoljon Hoffmann kísértetiességére, gondoljon Michelangelóra és a Pokol-Brueghelre, gondoljon Poe-ra!" Igen, mindezekre gondolunk, no, meg a bécsi kortársakra is, mindenekelőtt Freudra és Arthur Schnitzlerre.

Tzvetan Todorov alapvető tanulmánya óta tudjuk, hogy a fantasztikus irodalom alapja a bizonytalanság, az eldöntetlenség, mely egyaránt jellemez olvasót és elbeszélőt. Von Yosch báró, a könyv én-elbeszélője, egyben botcsinálta magánnyomozója egy idő után nem tudja eldönteni, mi a látomás és mi a valóság abban, amit elmesél. És ő maga vajon valóságos, avagy kísérteties szereplő a saját történetében? De mivel Az Utolsó Ítélet mestere egyben szabályos krimi is, pontosabban inkább bűnregény, az szintén perdöntő: ki hazudik, és ki nem? De Perutz továbblép eggyel, és így hangzik rejtett kérdése: hazudhat-e az én-elbeszélő? És nem hazug-e minden művész, elsősorban annak érdekében, hogy saját széttépett és bűnös lelkét elleplezze, és ezzel egyidejűleg megmentse? "Ünnepelje bár tombolva a sekélyesen gondolkodó tömeg az egyes műalkotásokat - az én számomra alkotójuk összezúzott lelkét leplezik le." De ezt már nem von Yosch, hanem a szöveget "közreadó szerkesztő" fűzi hozzá - újabb szerepjáték Perutz messze a korát megelőző narrációjának maszkabáli forgatagában. Igazán szellemes és szórakoztató, ugyanakkor szerfölött filozofikus könyv - bár találná meg olvasóit!

Fordította Tatár Sándor. Jelenkor Kiadó, 2011, 263 oldal, 1900 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.