Kiállítás: Technika és fantázia (Kováts Borbála fénymásolatai)

szerző
Eörsi István
publikálva
1998/2. (01. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nehéz olyan műalkotásokról beszélni, amelyek előállítási folyamatáról csak elvont és általános elképzeléseink vannak. Hiszen a műalkotások kvalitását nagyban befolyásolja létrejöttük technikája. Kováts Borbála fénymásoló segítségével alkotta meg itt látható munkáit. A fénymásolóról én mint író eddig csak annyit tudtam, hogy amikor sürgető szükségem van rá, akkor többnyire bedöglik. Ezért mindmáig gyűlöltem a fénymásolót. Kováts Borbála azonban elárulta írásban, katalógusához fűzött magyarázatként, és azután szóban is, kérésemre, hogy miként használja ő. Arra kényszerít tehát, hogy megváltoztassam véleményemet a fénymásolóról, mert nem tagadhatom, hogy segítségével nekem tetsző műtárgyakat hozott létre. Mivel technikai fantáziám fogyatékos, csak azt érték el nálam a magyarázatok, hogy a képek szemlélése közben megsejtem, miként kerül termékeny kapcsolatba a gép a művészi képzelőerővel.

Nehéz olyan műalkotásokról beszélni, amelyek előállítási folyamatáról csak elvont és általános elképzeléseink vannak. Hiszen a műalkotások kvalitását nagyban befolyásolja létrejöttük technikája. Kováts Borbála fénymásoló segítségével alkotta meg itt látható munkáit. A fénymásolóról én mint író eddig csak annyit tudtam, hogy amikor sürgető szükségem van rá, akkor többnyire bedöglik. Ezért mindmáig gyűlöltem a fénymásolót. Kováts Borbála azonban elárulta írásban, katalógusához fűzött magyarázatként, és azután szóban is, kérésemre, hogy miként használja ő. Arra kényszerít tehát, hogy megváltoztassam véleményemet a fénymásolóról, mert nem tagadhatom, hogy segítségével nekem tetsző műtárgyakat hozott létre. Mivel technikai fantáziám fogyatékos, csak azt érték el nálam a magyarázatok, hogy a képek szemlélése közben megsejtem, miként kerül termékeny kapcsolatba a gép a művészi képzelőerővel.

Kováts Borbálának, legalábbis jelenlegi időszakában, maga és a világ közé feltétlenül be kell kapcsolnia valamilyen közvetítő tagot, hogy ne érezze tevékenységét szemérmetlennek. Persze közvetítő tag a ceruza és az ecset is, de az efféle eszközök felfoghatók az ujj meghosszabbításának. A gép azonban, már alakjánál fogva is, hangsúlyozottan nem ember. A ceruza vagy az ecset váratlanul meglódulhat, új helyzetet teremtve vásznon és papíron, a gép viszont nem lódulhat meg, azt adja vissza, pontosabban annak másolatát, amit elébe raknak. Előre kiválasztott és elrendezett dolgokat raknak elé, melyek anyagukat, formájukat, mintájukat tekintve lehetnek tébolyítóan heterogének is, ő pedig elveszi közvetlenségüket, és egységesíti őket egyazon felületen. E munkák közt botorkálva azonban felfogtam, hogy a fantáziát, mely a különféle formákat és anyagokat a gép segítségével egységes felületté rendezi, épp ez az egységes felület doppingolja. Új valóság jött létre, mely újabb alakításra áhítozik. Egy összegyűrt sztaniolpapír romantikus formákat idézhet fel, gyöngyöző fényt például, és láthatók itt szirmok, gyökerek. Gyökerek, nyomok, Tél, karácsony, Hajnali látomás, Nyári éjjel - csak néhány címet soroltam fel, hogy jelezzem: a művésznő gépi segítséggel a természet ábrázolására is vállalkozik, ámde nem a természet másolása, visszatükrözése vagy utánzása, hanem létrehozása útján. Létrehozza, hogy érzelmeivel zavartalanul adózhasson neki.

Elhessentem a kérdést, hogy micsoda korszak ez, ahol a művész - Kováts Borbálát idézem - "rajzzal manipulál", és e manipulációt géppel oldja fel. Oka van rá, ha így tesz. Joga is van rá, hiszen a másolás technikáját világalkotó célok szolgálatába állítja, és a világ, mely megteremtődik így, egyedül az ő birodalma. Műve egyetlen személyre vall, bár az egyes alkotások laikus véleményem szerint egymáshoz képest még csak ritkán különálló személyiségek. De közös törvényszerűségeikre ámuló, beteg és gyanakvó szemek vigyáznak. Néhány hónapja, Balassagyarmaton láthattam belőlük egy kiállításra valót. Funkciójuknál fogva teszik azt, ami minden valamirevaló műalkotás dolga: ránk néznek. Arra kényszerítenek, hogy viszonozzuk pillantásukat.

Eörsi István

Ferencvárosi Pincegaléria (Bp. IX., Mester u. 5.); a kiállítás megtekinthető 1998. január 9-február 2-ig 10-18 óra között

szerző
Eörsi István
publikálva
1998/2. (01. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...