Klezmerpunk-antikvárium: Többfunkciós bagoly

  • Para-Kovács Imre
  • 1998. április 2.

Könyv

Ha egy félműveltségi vetélkedőn nekem szegeznék a kérdést, hogy melyik az a hely Budapesten, ahol össze lehet futni a Joel Rubin Jewish Music Ensemble hegedűsével, amint épp a Mumin nevezetű punkzenekar énekesével sörözik, hát még hosszú mélázás után sem válaszolnám azt, hogy a Népszínház utcai antikvárium. Pedig ez lenne a helyes felelet.
Ha egy félműveltségi vetélkedőn nekem szegeznék a kérdést, hogy melyik az a hely Budapesten, ahol össze lehet futni a Joel Rubin Jewish Music Ensemble hegedűsével, amint épp a Mumin nevezetű punkzenekar énekesével sörözik, hát még hosszú mélázás után sem válaszolnám azt, hogy a Népszínház utcai antikvárium. Pedig ez lenne a helyes felelet.

Antikváriumban böngészni majdnem olyan jó, mint nudista strandon úszómesternek lenni. Semmibe sem kerül, viszont nagy élmény, és addig a pillanatig, míg ki nem lépünk az ajtón, elméletileg mienk az összes könyv. Eleinte persze helyes beiktatni egy szoktató szakaszt, ami határozott körültekintésből és vásárlásból áll. Ezt két-három hónapon át érdemes folytatni, heti három-négy alkalommal. Ezalatt kiderül, hogy komoly vásárlók vagyunk, és nem azért járunk be, hogy a kabát alatt kilopjuk a Megyesi Gusztáv-összest. Ezzel előkészítjük a terepet a hosszú és meddő matatáshoz, amikor másfél óra múlva nyugodtan távozhatunk üres kézzel, senki sem fog utánunk rohanni, hogy arcon csapkodjon minket egy csatornafedélnek látszó tárggyal.

Józsefvárosi lakosként én természetesen a Népszínház utcai antikváriumban játszottam végig ezt, míg apránként be nem épültem annyira, hogy bátran eltölthettem délutánomat egy polc előtt guggolva, legfeljebb az ízületeim bánják.

Egy ilyen hosszú, méla les alatt derült ki, hogy az üzlet tulajdonosa azonos a Mumin együttes frontemberével, Gombkötő Györggyel, aki (mint azt a Savanyú Jóska Records által kiadott, 1987-1988 című kazetta borítójáról megtudhattam) az együttes feloszlása után egy ideig a Kisangyalban énekelt, majd Csépán Attilával megalakította a Harlekin Balettet. Emblematikus karrier.

A kazetta különös kísérlet 24 szám nagyon rövid idő alatti előadására. Már az első dal a szívembe lopta magát, ezt a hangot hallhatja egy cserép muskátli, mialatt lezuhan a Volga Szálló 12. emeletéről. Olyan, mint a nyolcvanas évek vége: hangos, kíméletlen és elkeseredett. Ez a megállapítás pontosan áll a többi 23 alkotásra is.

Ha szabad tanácsolnom, ne akkor tegyék be az anyagot a kazettofonba, amikor fárasztó győzködés után először sikerül a lakásra cipelni egy vonakodó 21 éves, okarina szakos leányt, inkább délelőtt, egyedül, másnaposan, de már ráíva, amikor az emlékek oly közeliek, mint augusztusi éjszakán a hold, és a múlt kézzelfogható tény, akár egy fröccsöntött menyét. Ilyenkor felelőtlenül el lehet merülni az elmebajig eltorzított gitár és a meglepően üresen pufogó dob hangjában, miközben a szemfüles hallgató még azt is találgathatja, miről énekel az énekes, ha egyáltalán ének, amit hall, és nem az erősítőbe beszűrődő taxis jópofizása.

Ilyen egy hiteles kordokumentum.

A Mumin-kazetta megszerzésétől már egyenes út vezet a Joel Rubin Jewish Music Ensemble Beregovski´s Khasene című CD-jéig, mivel Major László hegedűs ugyancsak gyakori látogatója az antikváriumnak. A lemezen instrumentális ukrán-zsidó esküvői zene van, amennyire én meg tudom ítélni, kiváló tolmácsolásban. Először a cimbalom (Balogh Kálmán) jelenléte tűnik fel, amit én végtelen tudatlanságomban egzotikus hangszerelésnek minősítek, míg Major László el nem igazít, hogy ez az autentikus, inkább a klarinét (Joel Rubin) jelenléte lehet furcsa, mivel ez a hangszer jelent meg legkésőbb a klezmerben. Õ egyébként a Zsarátnokban játszott/-ik, és ez az első kísérlete ebben a műfajban.

Akikről még nem tettem említést: Claudio Jacomucci (tangóharmonika), Kovács Ferenc (trombita) és Novák Csaba (bőgő).

A zsidó esküvői zenéhez nem értek, úgyhogy nem fogom az anyagot más zsidó esküvői zenékkel összevetni, de hallgatni jó, kedve támad tőle az embernek megházasodni, aztán egy nagy asztal mellett enni és inni reggelig, mielőtt szomorúan felmenne egy hegyre, hogy soha többé ne jöjjön le onnan.

A Népszínház utcai antikváriumban természetesen könyveket is lehet vásárolni/eladni, ami egyáltalán nem meglepő, ha figyelembe vesszük a hely eredeti rendeltetését. Igaz, én már vagy hat éve csak olyan könyveket olvasok, amikben a történetek arról szólnak, hogyan lesz valamilyen élőlényből egy tragikus és tanulságos történet végén étel, de nagy örömöt okoz, hogy nézem a többieket, amint az úgynevezett irodalomban turkálnak. Kicsit suták, de a szemük csillog, akár egy tányér spárgakrémleves az áprilisi fényben.

Para-Kovács Imre

Antikvárium

Bp. VIII., Népszínház u. 23.

Nyitva: 10-17-ig, hétvégén zárva

A magyar punk klasszikusai 3. Mumin: 1987-1988/Savanyú Jóska Records, 1997

Joel Rubin Jewish Music Ensemble: Beregovski´s Khasene/Schott Wergo Music Media GmbH, Mainz, Germany, 1997

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.