És különben is (Fred Hersch a Zeneakadémián)

  • m. l. t.
  • 1998. április 2.

Könyv

"Herschnél talán csak Monk tudta lebilincselőbben játszani a darabjait" - olvastam a St. Paul Pioneer Pressben. A Jazziz szerint "csak a legmagabiztosabb előadók képesek így a gondolataikat más szavaival tolmácsolni". Vagy. "Érződik, hogy Hersch tényleg gondol valamit Monkról, és nem csak azért készült a lemez, mert semmi önálló nem jutott az eszébe" - miként a Magyar Narancs írta.

"Herschnél talán csak Monk tudta lebilincselőbben játszani a darabjait" - olvastam a St. Paul Pioneer Pressben. A Jazziz szerint "csak a legmagabiztosabb előadók képesek így a gondolataikat más szavaival tolmácsolni". Vagy. "Érződik, hogy Hersch tényleg gondol valamit Monkról, és nem csak azért készült a lemez, mert semmi önálló nem jutott az eszébe" - miként a Magyar Narancs írta.

E cikkeknek Fred Hersch Thelonious: Fred Hersch plays Monk című lemeze volt a témája. Az pontosabban, hogy Herschnek valóban sikerült megvalósítania a szándékát: olyan Monk-lemezt készíteni, amely "nem tűnik imitációnak, amelyen éppúgy átsüt a személyisége, mint a Monk ritmus- és humorérzékétől való elragadottság". Úgy néz ki, a legjelesebb Monk-interpretálók: Miles Davis, Steve Lacy, Paul Motian sorába lépett ezzel a szólóalbummal.

Ekképp spannoltam magam, mikor híre jött: Hersch hamarosan Magyarországra érkezik klasszikusokat és Monkot játszani. Merésznek tűnt e párosítás, nem mondom, de ilyen dózis gázt mégsem szimatoltam. Nem kétséges, rákérdezhettem volna a Zeneakadémián: "Ugye nem kacsa, hogy játszik a mester az új albumáról?" -, de most már annyi, megszívattam magam.

A műsor első feléről nincs mit mondanom: egy Mozart nevű szerző B-dúr zongoraversenyét adta. Az említett hangszer felett a Tiszai Vegyikombinát zászlaja, Hersch mögött a Mendelssohn Kamarazenekar; nem nagyon lehetett alkalmuk összeszokni, meg amúgy sem gondolom szakértőnek magam. Hanem a második rész, az mintha kicsinált volna. - Fred Hersch feldolgozásai dzsessztrióra és kamarazenekarra: Fauré, Ravel, Szkrjabin, Debussy, Strayhorn, Monk, Hersch, Bach -- a címekkel nem untatnám magam. Hárs Viktor bőgőzött és Bendisz Tamás dobolt: Hersch (New York-i) triója nem fért a költségvetésbe. Ami hallható volt, az nem dzsessz, nem komolyzene, továbbá az sem, ami közöttük vélhető. "Klasszikusok diszkóritmusban" - mondanám, de ennek a fele sem tréfa. Ahogyan a Deep Forest szívta ki a népzenék vérét, az ugrott be. A Monk-lemezről nem esett szó, mégsem álltam föl: dolgozni jöttem. Szégyenszemre kivártam a tombolást.

Fred Herschtől ezután interjút kértem.

Amikor találkoztunk, már túl volt mind az öt magyarországi koncertjén. Legalább tíz éve foglalkoztatja ez a "project" - mondta. A triójával és vonósokkal már készített lemezt klasszikusokból, de kamarazenekarral még sosem. New Yorkból ismerte a Mendelssohn Kamarazenekar vezetőjét, Kováts Pétert, hét-nyolc hónap munka volt abban, hogy ez a koncertsorozat létrejöhetett. Szalagokat küldtek egymásnak, majd két napig próbáltak, amikor Magyarországra érkezett. Ez az ő gulyása. Nem arról van szó, hogy klasszikus muzsikusok dzsesszt kezdenek játszani; inkább az izgatja, hogy közelíthet-e egymáshoz e kétféle zene. A Mendelssohn Kamarazenekart nyitottnak találta erre, szeretne visszajönni a triójával, és akkor itt vehetnék fel a tervezett lemezt.

Aztán a többi felvételéről érdeklődtem. - Hersch negyvenkét éves, huszonöt éve játszik dzsesszt, és eddig tizenöt albuma jelent meg. Volt közöttük szóló zongora, duó, trió és zenekarra hangszerelt. Hármat említett, amelyet a Monk-lemezhez hasonló fontosságúnak tart: a Charlie Haden-Joey Baron-Hersch felállású triót, a Live at Maybeck című szólót és a Billy Strayhorn előtt tisztelgő Passion Flowert. Szeptemberben jelenik meg a következő, kész´ vannak már vele, Bill Frisell-lel duóban.

És nekem hogy tetszett a koncert? - kérdezett vissza. - Túl könnyűnek tűnt; én jobb´ szeretem a nyersebb dolgokat - egy ilyen kevésbé tökös válaszra futotta. - Mintha feloldódott volna a bosszúságom közben. Hát így. Egy szörnyű koncert és egy rokonszenves pasas - akkor most mi van? És különben is. Mi történik, ha a jelentősebb munkái közé becsúszik egy, amit én giccsnek gondolok? Nem történik semmi az égvilágon. Legfeljebb kap egy Grammy-díjat. Mint a Deep Forest.

m. l. t.

Fred Hersch Magyarországon: Veszprém - március 17.; Sopron - március 18.; Budapest - március 19.; Szolnok - március 20.; Eger - március 21.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.