Könyv

Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok?

  • - svébis -
  • 2015. szeptember 19.

Könyv

Értem én a célzást, csak nem szeretem. Ahogy nem szerettem már Móricznál sem, kinek regényei kapcsán Schöpflin írta egykor a Nyugatban: „A falusi élet egyszerűbb, tehát tisztább és nemesebb, mint a városi; a falusi ember is egyszerűbb, tisztább és nemesebb, mint a városi.” Erre célozgat, ezt kívánja belénk égetni a Kistehén zenekar frontemberének novelláskötete is.

A baj az, hogy elég ügyetlenül próbálkozik. Nemcsak a történetek, hanem már a mondatok szintjén is. Mert ez a nyelvezet hol Grecsóé, hol Darvasié, vagy épp senkié, üres. Ha olykor-olykor mégis felfedezhető Kollár-Klemencz saját írói hangja, az sem az, hiszen ezek a mondatok nem csupán emlékeztetnek a szerző dalszövegeinek világára, hanem egy az egyben azok. „Az időhöz türelem kell” – áll rögtön az első, A gyors kakukk című elbeszélésben a mondat, mely valójában egy Kistehén-dal címe. A novellák főszereplője, Toszka afféle kallódó figura. Van ugyan családja, otthona, de valahogy mindben otthontalanul érzi magát. Magának való. Egyszerre zárkózik magába és figyeli meg onnan a körülötte zajló eseményeket. Talán túlságosan is: a körülményes leírások nehézkessé teszik a novellákat. Mintha egyre több sár kötne a cipőnkre, miközben végiggyalogolunk a történeteken.

Nem jó olvasni Kollár-Klemencz novelláit, és nem azért, mert olyan dolgokat hoznak felszínre, amivel az ember nehezen szembesül, ami sajog, ha elmerülünk benne, hanem mert elunja, annyiszor látta, hallotta már őket. Olyan evidens dolgokat kezd el sulykolni a legügyetlenebb módon, mint hogy a temetésen nem is a halottat, hanem igazából magunkat siratjuk.

Az egyik jelenetben Toszka épp elvonulni készül a magányba, pakolja össze a cuccokat: láncfűrész, fényképezőgép, faragókészlet és két könyv, „mert az egyik unalmas”. Na, ez pont az.

Magvető, 2015, 196 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.