Könyv

Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok?

  • - svébis -
  • 2015. szeptember 19.

Könyv

Értem én a célzást, csak nem szeretem. Ahogy nem szerettem már Móricznál sem, kinek regényei kapcsán Schöpflin írta egykor a Nyugatban: „A falusi élet egyszerűbb, tehát tisztább és nemesebb, mint a városi; a falusi ember is egyszerűbb, tisztább és nemesebb, mint a városi.” Erre célozgat, ezt kívánja belénk égetni a Kistehén zenekar frontemberének novelláskötete is.

A baj az, hogy elég ügyetlenül próbálkozik. Nemcsak a történetek, hanem már a mondatok szintjén is. Mert ez a nyelvezet hol Grecsóé, hol Darvasié, vagy épp senkié, üres. Ha olykor-olykor mégis felfedezhető Kollár-Klemencz saját írói hangja, az sem az, hiszen ezek a mondatok nem csupán emlékeztetnek a szerző dalszövegeinek világára, hanem egy az egyben azok. „Az időhöz türelem kell” – áll rögtön az első, A gyors kakukk című elbeszélésben a mondat, mely valójában egy Kistehén-dal címe. A novellák főszereplője, Toszka afféle kallódó figura. Van ugyan családja, otthona, de valahogy mindben otthontalanul érzi magát. Magának való. Egyszerre zárkózik magába és figyeli meg onnan a körülötte zajló eseményeket. Talán túlságosan is: a körülményes leírások nehézkessé teszik a novellákat. Mintha egyre több sár kötne a cipőnkre, miközben végiggyalogolunk a történeteken.

Nem jó olvasni Kollár-Klemencz novelláit, és nem azért, mert olyan dolgokat hoznak felszínre, amivel az ember nehezen szembesül, ami sajog, ha elmerülünk benne, hanem mert elunja, annyiszor látta, hallotta már őket. Olyan evidens dolgokat kezd el sulykolni a legügyetlenebb módon, mint hogy a temetésen nem is a halottat, hanem igazából magunkat siratjuk.

Az egyik jelenetben Toszka épp elvonulni készül a magányba, pakolja össze a cuccokat: láncfűrész, fényképezőgép, faragókészlet és két könyv, „mert az egyik unalmas”. Na, ez pont az.

Magvető, 2015, 196 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.