Könyv
Szövegcunami
Az író új regényében korábbi műveinek helyszíneit járja be újra: időben kissé előbbre lépve azokat a történelmi léptékű változásokat mutatja be, amelyek a II. világháború után a kisebbségbe került magyarságot, szűkebben Kolozsvár és környékének lakóit sújtották, kiszakították őket hagyományos értékrendjükből és még drasztikusabb életmódváltásra kényszerítették.
„Mit őrzünk a génjeink mélyén?”
Évek óta ír evolúciós témájú verseket, legutóbbi kötetében, az Állati férjben állatokba szerelmes férfiak hangján szólal meg. A botrány lehetőségéről, poszthumán poétikáról, migráns irodalomról és arról beszélgettünk, mit jelent ma Közép-Európa.
Isten barma
Cormac McCarthy ma talán az egyetlen valamirevaló kortárs amerikai prózaíró, aki nem kimondottan aktuális témákkal foglalkozik.
Hol élünk?
Az ország állapotának leírására vállalkozó kötet címe jól hangzó tévedés. Mai helyzetünket a „hegymenet” metaforával érzékeltetni ugyanis semmiképp sem indokolt, hisz a nehéz hegyi út mégiscsak valamely csúcs felé visz, amiről esetünkben aligha beszélhetünk. A könyv egyetlen szerzője sem jelez ilyen perspektívát – a lejtőn való lecsúszásról annál többen tudósítanak.
Vitéz méhek - A Szent István-napi Magyar Anyák Nemzeti Ünnepe
Kevesen tudják, hogy augusztus 20-án hazánkban a két világháború között másfél évtizeden át nemcsak Szent István királyunk napját ülték meg, hanem egy másik, de mára szinte teljesen elfeledett ünnepet is.
„Káromkodásaink és imádságaink megegyeztek” - Buda György műfordító
Az ő hangján szólal meg a kortárs magyar irodalom legjava német – illetve osztrák – nyelven. Bécsi otthonában mesélt a szerzőkkel való barátságáról, a törvényszéki tolmácsolásról és személyiségformáló munkáiról.
Szerelemíz
Nádasdy Ádám új verseskötetének nagy része a szerelemről és egy (vagy a) párkapcsolatról szól.
„Aranyat ér minden sorom”
„Zseni a nyárspolgár álarcában” – amióta Babits 1910-ben ilyen találó és érzékletes jellemzést adott Arany Jánosra, széles körben elfogadott, szinte már közhelyszerű Arany álarcosságát és bújócskázó szerepjátékait emlegetni.
„Van mit behozni”
A nyitrai egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének igazgatója hosszú évek óta elhivatottan foglalkozik populáris irodalommal. Tavaly megjelent könyvében (A Morgue utcától a Baker Streetig – és tovább) Poe és Doyle hatástörténetét vizsgálja, de kérdeztük a legmegvetettebb zsánerről és a magyar krimi hendikepjeiről is.