Korai költői magömlés – Neil Gaiman a Narancsnak

Könyv

Csütörtökön megjelenő lapszámunkban a világhírű szerző új gyerekkönyvéről nyilatkozik. De azt csak itt mondja el, mi a szexi a női kalózokban, mi a baj Casanova péniszével, mi a rémisztő az Amanda Palmerrel való éneklésben, és hol a költészet a korai magömlésben.

magyarnarancs.hu: Azt nyilatkozta, hogy nincsenek a munkaerőpiacon hasznosítható képességei. Minthogy a kalózok visszatérő szereplői a történeteinek, elkerülhetetlen a kérdés: egy kalózhajón hasznát vennék valamilyen minőségben?

false

Neil Gaiman: Lényeges kérdés, bontsuk is ketté a dolgot. Először is, ha egyszer elszegődnék egy kalózhajóra, csakis olyan munkát vállalnék, hogy senkit se kelljen megölnöm, és ha egy mód van rá, engem se öljön meg senki. Ez alap. Ami pedig a képességeimet és a munkaerőpiacot illeti, nos, azt hiszem, egy kalózhajón mégiscsak ellenék valahogy. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy egész jó hajószakács lenne belőlem. A kalózok igényeinek, azt hiszem, meg tudnék felelni. Magasabb besorolású éttermekkel azért nem próbálkoznék.

magyarnarancs.hu: Ki minden idők legvagányabb kalóza?

NG: Minden idők legmenőbb kalóza Anne Bonny, mert nő volt. Egy női kalóz. Egy kalózlady. Férfiak közt bizonyította rátermettségét, sokkal jobb kalóz lett, mint bárki a férfiak közül. Ugyanez elmondható Anne Bonny kortársáról, illetve kortársnőjéről, Mary Readről is. Nekik köszönhető, hogy nemcsak kalózkirályokról, de kalózkirálynőkről is beszélhetünk.

false

magyarnarancs.hu: Vonzzák a női kalózok?

NG: Már hogyne vonzanának! Sokkal izgalmasabbak, mint a férfi kalózok. És a sorsuk is rejtélyesebb. Nem igazán tudjuk, mi történt az említett hölgyekkel. Könnyen lehet, hogy megúszták a bitót, és békésen hazatértek Cornwallba. Rendes férjet fogtak, és soha nem említették, hogy előző életükben a nyílt vízen kalózkodtak.

magyarnarancs.hu: Ha már kalóznők, a történelmi alakok közül kinek tulajdonítaná a legnagyobb erotikus vonzerőt?

NG: Hm. Tudja, az erotika nálam fejben zajlik. Bárcsak rá tudnék mutatni olyasvalakire, mint például Casanova. Casanovával az a baj, hogy túl sokat élt. A tízkötetes önéletrajzából öt köteten át valóban ő a történelem legerotikusabb alakja, de még hátravan másik öt kötet. És ezekben, miután betölti a negyvenet, egyre csak hízik, és amikor már képtelen mindenkit lefektetni, akit csak megkíván, és már a pénisze sem az a nemzetközileg elismert, hatalmas és mennydörgő szerszám, mint fénykorában, nos, onnantól ez már egy másik, egy meglehetősen szomorú sztori. Ellenben nagy rajongója vagyok Rochester grófjának, John Wilmontnak, a restauráció korabeli nagy költőnek. Csodálatos verseket írt, ám ezek nagy része annyira trágár költemény volt, hogy a többségüket egészen az 1980-as évekig nem lehetetett kiadni eredeti formájukban. Akkora disznóságokat írni, hogy azok több mint 300 éven át megbotránkoztassák az embereket – ezt nevezem, ez ám a teljesítmény! A The Imperfect Enjoyment című verse a valaha írt legköltőibb megfogalmazása a korai magömlésnek. Az angol nyelvű irodalomban párját ritkítja.

magyarnarancs.hu: A kortárs költők közül ki érhet Rochester grófjának nyomába?

NG: Az egyetlen terület, ahol nagy restanciáim vannak, a kortárs erotika és pornográfia világa. Igaz, nem is nagyon érzem szükségét a felzárkózásnak, hiszen boldog házasságban élek Amanda Palmerrel.

false

magyarnarancs.hu: Gyakran fel is lép a felesége koncertjein. Könnyen megy a színpadi éneklés?

NG: Az első alkalommal a kínok kínját éltem át. Amanda nem hagyott kibúvót, nem volt mese, csinálnom kellett. Számára felfoghatatlan volt, hogy létezik olyan élőlény a Földön, akinek a színpadon való éneklés nem az élvezetek netovábbját jelenti. Nincs mit szépíteni: rettegtem. Ha látott már embert, aki szörnyen érzi magát a bőrében, és azt kívánja, bárcsak elnyelné a föld… Ha megnézi a videót, egy látványosan ideges férfit fog látni a mikrofonnál; egy helyben hullámzó mozgást végzek ökölbe szorított kezekkel, miközben Peter Cook és Dudley Moore szerzeményét éneklem a szép templomi környezetben.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.