Könyv

Körner András: A magyar zsidó konyha

  • - kg -
  • 2017. szeptember 10.

Könyv

Te hol voltál, amikor…? A kipontozott részre nagy események szoktak kerülni, vagy ha nem, akkor kicsik: te hol voltál, amikor először láttál gefilte fist? Körner András innen veszi fel a fonalat, a töltött haltól, és el sem engedi, míg el nem ér a zsidó konyha még nagyobb sztárjáig, a maceszgombócig. A magyar zsidóság étkezési szokásait 1945-ig bemutató műve azonban korántsem holmi felületes, flódnikkal díszített best of válogatás, hanem komoly, hiánypótló munka, mely konyhai dolgaink ürügyén meg sem áll a Kossuth Lajossal vitázó Löw rabbiig, de már megy is tovább, a feneketlen múlt és a lábasok mélységes mélye felé. Az utókor bánatára Thomas Mann nem mellékelt recepteket a József és testvéreihez, Körner viszont a receptekkel sem marad adósunk (éljen a fánkként és nyelvi leleményként sem utolsó Csehpimasz!), bár hangsúlyozza, hogy könyve nem szakácskönyv, hanem kultúrtörténet. A maceszgombóc útja a gasztrohatalomhoz. Érzéssel megírt, gondosan megkutatott, szakácskönyvek és receptes füzetek sokaságára alapozó szakmunka, mely nem rest visszakanyarodni az ősforráshoz, a sólet Tórában gyökerező alapgondolatához, egyszer­smind szívesen elidőz a Dob utcai Sternek szédervacsoráján, cirka 1940. Persze, benézünk azért még ide-oda a Tóra és a Sternek között: konyhákba, történelembe, szefárdi és askenázi edényekbe, irodalomba, nagyon kóser és csak ímmel-ámmal kóser háztartásokba. A sólet korokon átívelő vándorútja távolról sem az egyetlen irány, melyet Körner végigjár, habár e földrajzilag is kiterjedt konyhatörténetben kétségtelenül ő az egyik főszereplő. Személyes kedvencünk, a modern, négyszintes flódni nem több szerény epizodistánál, a gefilte fis viszont – e gyakran gombócformát öltő átváltozóművész – megérdemelné a legjobb mellékszereplő díját, melyet a New Yorkban élő szerző sokat idézett dédnagymamája után Riza Awardnak nevezhetnénk.

Corvina, 2017, 400 oldal, 6990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.