Könyv

Körner András: A magyar zsidó konyha

  • - kg -
  • 2017. szeptember 10.

Könyv

Te hol voltál, amikor…? A kipontozott részre nagy események szoktak kerülni, vagy ha nem, akkor kicsik: te hol voltál, amikor először láttál gefilte fist? Körner András innen veszi fel a fonalat, a töltött haltól, és el sem engedi, míg el nem ér a zsidó konyha még nagyobb sztárjáig, a maceszgombócig. A magyar zsidóság étkezési szokásait 1945-ig bemutató műve azonban korántsem holmi felületes, flódnikkal díszített best of válogatás, hanem komoly, hiánypótló munka, mely konyhai dolgaink ürügyén meg sem áll a Kossuth Lajossal vitázó Löw rabbiig, de már megy is tovább, a feneketlen múlt és a lábasok mélységes mélye felé. Az utókor bánatára Thomas Mann nem mellékelt recepteket a József és testvéreihez, Körner viszont a receptekkel sem marad adósunk (éljen a fánkként és nyelvi leleményként sem utolsó Csehpimasz!), bár hangsúlyozza, hogy könyve nem szakácskönyv, hanem kultúrtörténet. A maceszgombóc útja a gasztrohatalomhoz. Érzéssel megírt, gondosan megkutatott, szakácskönyvek és receptes füzetek sokaságára alapozó szakmunka, mely nem rest visszakanyarodni az ősforráshoz, a sólet Tórában gyökerező alapgondolatához, egyszer­smind szívesen elidőz a Dob utcai Sternek szédervacsoráján, cirka 1940. Persze, benézünk azért még ide-oda a Tóra és a Sternek között: konyhákba, történelembe, szefárdi és askenázi edényekbe, irodalomba, nagyon kóser és csak ímmel-ámmal kóser háztartásokba. A sólet korokon átívelő vándorútja távolról sem az egyetlen irány, melyet Körner végigjár, habár e földrajzilag is kiterjedt konyhatörténetben kétségtelenül ő az egyik főszereplő. Személyes kedvencünk, a modern, négyszintes flódni nem több szerény epizodistánál, a gefilte fis viszont – e gyakran gombócformát öltő átváltozóművész – megérdemelné a legjobb mellékszereplő díját, melyet a New Yorkban élő szerző sokat idézett dédnagymamája után Riza Awardnak nevezhetnénk.

Corvina, 2017, 400 oldal, 6990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.