Könyv

Körner András: Hogyan éltek? A magyar zsidók hétköznapi élete 1867-1940

  • - kg -
  • 2014. január 19.

Könyv

Tudta-e, mikor ment be és mikor ment ki a divatból a főkötő? Hogy miként fejeződött ki a hazaszeretet a peckesen hordott atillákban, a gondosan karbantartott Kossuth-szakállakban vagy a büszkén viselt díszmagyarokban?

Hogy mit árul el a Margit-sziget fái közt feszítő Bródy Sándor öltözéke az asszimilált zsidók századfordulós ruhatáráról? És mit egy sátoraljaújhelyi ortodox zsidó fiúé 1921-ből? Hogy mikor ütötték fel a fejüket a fedetlen fejek a családi fényképeken? Hogy mely körökben volt mindennapos a kapote, a streiml, a kapedli és a pajesz? És azt, hogy miként adták meg a módját a rabbik, és miben pompázott Löw Lipót? Hogy milyen kabátka illett Varsányi Irén lírai egyéniségéhez, és milyen öltöny Bálint Györgyhöz? Hogy hány orfeum működött a Király utcában, és hány zsinagóga az Orczy-házban? Hogy milyen volt Falk Miksa karosszékének faszerkezete, és hogyan keverte Kiss József a szecessziót a keleti szőnyegekkel otthonában? És Gózon Gyula hálószobájának magyaros motívumairól tudott-e? És arról, hogy miként festett egy zsidó udvar Huszton, egy Hatvany-kastély Hatvanban és egy Kozma Lajos által berendezett villa Budán? És hogy milyen volt André Kertész mamájának kóser kávémérése a Teleki téren? És hogyan festett Zsolt Béla a Japán kávéház biliárdasztalánál? Na és hány sétapálca és elfojtás látható a Freudot Ferenczi Sándorral ábrázoló fényképen?

Tudjuk, merőben önkényes kiragadások ezek Körner Andrásnak a magyar zsidók életkörülményeit végigkövető, fényképekkel sűrűn illusztrált, végig olvasmányos munkájából. S mivel életkörülményekről szól e gazdag, minden antiszemitát halálosan felbosszantó anyag, a holokauszt előtt le is zárul a kiegyezéssel kezdődő vizsgálat. A szerző saját felmenőit is fellépteti könyvében, akiknek - hisz zsidók voltak, és éltek - nem kell ürügy, hogy a szerető utód által megőrzött fotókról beköszönjenek.

Corvina, 2013, 229 oldal, 6990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”