rés a présen: Sellők csak a mesékben léteznek.
A Magyar sellő egy újabb meseregény tehát?
Darvasi László: Heinrich von Kleist egyszer beszámol egy magyar vízilényről. Királyi tóban fogják, igyekeznek civilizálni, végül visszaszökik az ő vadvilágába. Jókai Hany Istók néven ír regényt róla. Az én történetemben a magyar sellőt megveszik és Németországba szállítják. Mondjuk, 1800-ban időzünk. Tehát ott, valahol német honban szökik el már csaknem megérkezve ez a titokzatos lény. Egy egész kisváros keresi, ahol rendszerszerűen köveket is dobálnak, és ahol, ha csapkod, ver az eső, a grófi intéző ragyogó napsütésről szónokol. Sajnos nem mese.
rap: Akkor mi?
DL: Kosztümös történet. Nyelvileg is az, az elbeszélői beszédmód a hosszadalmas leírásoktól a lírai futamokon át a nyers beszólásokig sok stíluseszközzel igyekszik élni. Szerintem egyébként elég filmszerű is. Hatalom, szerelem, túlélés, felnőtté válás, ilyesmi tematikákat érint. Hogy beszélsz arról, amiben aktuálisan élsz, miközben egyáltalán nem csak arról beszélsz.
rap: A Magvető nyilván szervezett nyilvános eseményeket, ahol találkozhat veled az olvasó. Hol, merre jársz a regénnyel?
DL: Jó kiadóm sok helyre elutaztat a Sellővel. Lesz megjelenés még Nyíregyházán (nov. 20., 16.00, Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár), Szekszárdon (nov. 22., 17.00, Illyés Gyula Megyei Könyvtár), Pécsett (nov. 28., 18.00, Csorba Győző Könyvtár) és a szegedi Grand Caféban (dec. 5., 18.00). Ezek nekem régtől fogva kedves helyek, ahol barátokkal beszélgetek a könyvről, meg másról is persze. Emellett a 25. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron is bemutatkozik a regény november 15-én a Nemzeti Színház irodalmi kávéházában. Ott egyébként bemutatják a Karády zárkája című darabomat is, a csodás kisugárzású és fantasztikus hangú Bartha Boróka játssza a címszerepet, és Béres László rendezte az előadást.
rap: A novellák és a Szív Ernő tárcák hol olvashatók, lesz-e kötet belőlük?
DL: Szív Ernő kötetet nem tervezünk, bár nyilván lehetne, mert hever még néhány kézirat a fiókban. Momentán Szív tárcák jelennek meg havonta az ÉS-ben, a Tiszatáj utolsó, belső oldalán, a Bárka netes formációjában és olykor az Indexen.
rap: Hol érzed manapság otthon magad?
DL: Elindulni nagyon nem szeretek. Útközben lenni so-so, megy át az ember ezer történet keszekusza erdején, minden arc egy tárca vagy novella, egész történetek jönnek szembe, az ilyesmit nagyon meg kell becsülni. Megérkezni üres lap. Az elég jó, hogy mi lesz. Nem az lesz, amire gondolsz. Az is jó. Lakásom a legjobb hely. Szép kilátás, virágok, könyvek, és mindennap hét után csinálni a reggelit. Hogy nem magamnak.
