Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.
Sok tévhit él a dadogással kapcsolatban, a legtöbben még mindig pszichés traumák közvetlen következményeként tekintenek rá, noha az esetek 70 százalékában genetikai eredetű.
A brit ókortörténész két korábbi előadásának szerkesztett változatát adja közre ebben a rövid kötetben.
Az utóbbi pár évben kezdték el a legfigyelemreméltóbb kortárs írók között emlegetni Kavakamit.
Az ezerkilencszázas évek eleje, Varsó, Krakkó, Berlin, Párizs, New York: távoli világnak tűnik, és már sosem fog visszatérni.
Napjaink számítógépes tudományában kevés olyan befolyásos és érvényes életművet lehet felmutatni, mint a régóta Amerikában élő és dolgozó francia Yann André Le Cunét.
A történet főszereplője az 55 éves kiöregedett brazil szappanoperasztár, Juan Sanchez de la Rosa.
