L. Ritók Nóra: Budapestről nem látni, mi történik egy kis falu zsákutcájában

  • Gera Márton
  • 2017. november 28.

Könyv

Évtizedek óta segít a nélkülözőknek, most pedig könyvet írt a láthatatlan Magyarországról. Nem hiszi, hogy a döntéshozók a kezükbe fogják venni.

„Ma is vannak olyan történetek, amelyek megborzongatnak. Volt, hogy együtt sírtam egy szegény családdal, amikor a sorsuk jobbra fordult” – mesélte L. Ritók Nóra ma délelőtt, a Láthatatlan Magyarország című könyve bemutatóján a Katona József Színház előterében. Az eredetileg grafikusművész és pedagógus végzettségű L. Ritók Nóra már 1999 óta segít a szegénységben élő családokon, gyerekeken: vezeti az Igazgyöngy Alapítványt, művészeti iskolát igazgat, és teszi mindezt az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében, Berettyóújfaluban. Naponta találkozik lehangoló és felemelő történetekkel, ezekről pedig leginkább a blogján, a Facebookon vagy publicisztikákban szokott beszámolni, és az itt megjelenő történetek gyakran be is járják az internetet. Most jutott el oda, hogy a Tea Kiadóval közösen kötetbe rendezte az írásait, és egy vaskos könyv formájában megírta a láthatatlan Magyarországot.

false

 

Fotó: Tea Kiadó

Ne szegénységpornó legyen

Annak ellenére, hogy L. Ritók tisztában van vele, hogy konkrét, olykor igen szomorú esetek bemutatása jobban megfogja az embereket, arra azért vigyáztak, hogy a most megjelenő kötet ne „szegénységpornó” legyen. Szerinte ugyanis ha túlságosan sokkolni akarnák az olvasót, egy idő után megcsömörlene az ember. Azon ugyanakkor maga is megdöbbent az írásokat olvasgatva, hogy mennyi munkát végeztek a munkatársaival együtt. A segítségnyújtás elsősorban még mindig Berettyóújfalu környékén történik, de sokszor előfordul, hogy

az ország más területén élők helyzetén is próbálnak javítani.

Volt olyan időszak, amikor 500 darab visszahívós telefont kapott, ami azt jelentette, hogy akkor éppen ennyien reméltek valamilyen segítséget.

L. Ritók Nóra arról is beszélt, hogy egy ideig abban a hitben volt, az Igazgyöngy Alapítvány akkor tud hosszú távon működőképes lenni, ha saját magát fokozatosan kivonja belőle. Mára persze rájött, hogy ennek nincs értelme, de az Igazgyöngyön belül továbbra sincs hierarchia, van olyan diák, akinek például nagy meglepetést okozott, amikor kiderült, hogy L. Ritók az igazgató.

false

 

Fotó: Tea Kiadó

Amikor a könyvbemutatón a beszélgetést vezető Gyárfás Dorka feltette a kérdést L. Ritók Nórának, hogy bízik-e abban, hogy a kötet eljut majd a döntéshozókhoz, akik leginkább csak a BMW-ből kiszállva, előre leszervezett program keretében találkoznak a szegénységgel, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója nagyon is realista választ adott. Van ugyan benne valamiféle „naiv remény” ezzel kapcsolatban, de szerinte nem a döntéshozók lesznek, akik kapkodni fognak a könyv után. Ezt azért is mondja, mert úgy látja, eddig egyetlen kormány sem foglalkozott igazán a problémával.

„Regnáló politikus egyszer sem jött el a szegregátumba,

nem emlékszem ilyesmire” – mesélte L. Ritók, aki szerint nem lehet látni Budapestről, mi történik egy kis falu zsákutcájában.

A magyarországi szegénységgel néhány hónapja megjelent, nagy összeállításunkban foglalkoztunk, melyben L. Ritók Nóra is megszólalt:

Úgy maradsz - Szegénység Magyarországon

A kormány szerint folyamatosan csökken a szegénység, de azok, akik naponta szembesülnek e társadalmi problémával, nem így látják. Az utóbbi évek intézkedései ráadásul tovább súlyosbították az amúgy is rossz helyzetet.

Leadkép: YouTube/HírTv


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.