L. Ritók Nóra: Budapestről nem látni, mi történik egy kis falu zsákutcájában

  • Gera Márton
  • 2017. november 28.

Könyv

Évtizedek óta segít a nélkülözőknek, most pedig könyvet írt a láthatatlan Magyarországról. Nem hiszi, hogy a döntéshozók a kezükbe fogják venni.

„Ma is vannak olyan történetek, amelyek megborzongatnak. Volt, hogy együtt sírtam egy szegény családdal, amikor a sorsuk jobbra fordult” – mesélte L. Ritók Nóra ma délelőtt, a Láthatatlan Magyarország című könyve bemutatóján a Katona József Színház előterében. Az eredetileg grafikusművész és pedagógus végzettségű L. Ritók Nóra már 1999 óta segít a szegénységben élő családokon, gyerekeken: vezeti az Igazgyöngy Alapítványt, művészeti iskolát igazgat, és teszi mindezt az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében, Berettyóújfaluban. Naponta találkozik lehangoló és felemelő történetekkel, ezekről pedig leginkább a blogján, a Facebookon vagy publicisztikákban szokott beszámolni, és az itt megjelenő történetek gyakran be is járják az internetet. Most jutott el oda, hogy a Tea Kiadóval közösen kötetbe rendezte az írásait, és egy vaskos könyv formájában megírta a láthatatlan Magyarországot.

false

 

Fotó: Tea Kiadó

Ne szegénységpornó legyen

Annak ellenére, hogy L. Ritók tisztában van vele, hogy konkrét, olykor igen szomorú esetek bemutatása jobban megfogja az embereket, arra azért vigyáztak, hogy a most megjelenő kötet ne „szegénységpornó” legyen. Szerinte ugyanis ha túlságosan sokkolni akarnák az olvasót, egy idő után megcsömörlene az ember. Azon ugyanakkor maga is megdöbbent az írásokat olvasgatva, hogy mennyi munkát végeztek a munkatársaival együtt. A segítségnyújtás elsősorban még mindig Berettyóújfalu környékén történik, de sokszor előfordul, hogy

az ország más területén élők helyzetén is próbálnak javítani.

Volt olyan időszak, amikor 500 darab visszahívós telefont kapott, ami azt jelentette, hogy akkor éppen ennyien reméltek valamilyen segítséget.

L. Ritók Nóra arról is beszélt, hogy egy ideig abban a hitben volt, az Igazgyöngy Alapítvány akkor tud hosszú távon működőképes lenni, ha saját magát fokozatosan kivonja belőle. Mára persze rájött, hogy ennek nincs értelme, de az Igazgyöngyön belül továbbra sincs hierarchia, van olyan diák, akinek például nagy meglepetést okozott, amikor kiderült, hogy L. Ritók az igazgató.

false

 

Fotó: Tea Kiadó

Amikor a könyvbemutatón a beszélgetést vezető Gyárfás Dorka feltette a kérdést L. Ritók Nórának, hogy bízik-e abban, hogy a kötet eljut majd a döntéshozókhoz, akik leginkább csak a BMW-ből kiszállva, előre leszervezett program keretében találkoznak a szegénységgel, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója nagyon is realista választ adott. Van ugyan benne valamiféle „naiv remény” ezzel kapcsolatban, de szerinte nem a döntéshozók lesznek, akik kapkodni fognak a könyv után. Ezt azért is mondja, mert úgy látja, eddig egyetlen kormány sem foglalkozott igazán a problémával.

„Regnáló politikus egyszer sem jött el a szegregátumba,

nem emlékszem ilyesmire” – mesélte L. Ritók, aki szerint nem lehet látni Budapestről, mi történik egy kis falu zsákutcájában.

A magyarországi szegénységgel néhány hónapja megjelent, nagy összeállításunkban foglalkoztunk, melyben L. Ritók Nóra is megszólalt:

Úgy maradsz - Szegénység Magyarországon

A kormány szerint folyamatosan csökken a szegénység, de azok, akik naponta szembesülnek e társadalmi problémával, nem így látják. Az utóbbi évek intézkedései ráadásul tovább súlyosbították az amúgy is rossz helyzetet.

Leadkép: YouTube/HírTv


Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.