Könyv

Egy nyúl szamuráj, aki az egyetemi tananyagba éppúgy bekerült, mint a Tini Nindzsa Teknőcökbe. Stan Sakai képregénysorozata, az Usagi Yojimbo világméretű rajongótáborral büszkélkedhet. A 17. századi Japánban játszódó képregények alkotójával a 21. századi Budapesten beszélgettünk.

A Ligeti György válogatott írásai című kötet 2010-es megjelentetése óta világos, hogy Kerékfy Márton nemzetközi szinten is az egyik legkiválóbb szaktekintélye nagy zeneszerzőnk életművének.

Az ellenforradalmi Uj Nemzedék című napilap Pardon… címet viselő, többnyire elég dicstelen glosszasorozata irodalmi szempontból csak azért érdekes, mert 1919 októbere és 1921 augusztusa között, némi kihagyással, nem más, mint Kosztolányi Dezső volt a rovat gazdája, sőt nem egy darabjának a szerzője is.

Milyen lehet meghallani a rózsa halálsikolyát? Mennyire rettenetes az öngyilkosság gondolatát is elutasítónak álmában leugrani egy komlói panel, a „zöld tizi” tetejéről? Hány arca van a veszteségnek, melyik hasonlít ránk?

A PEN International titkára legutóbb tavaly járt Magyarországon, hogy interjúkat készítsen a szólásszabadság helyzetéről. Most új könyvét mutatja be. Magyar írókról, észt feminizmusról és izlandi mítoszokról beszélgettünk.

A Rorschach-tesztről valószínűleg mindenki hallott, azt viszont kevesen tudják, ki áll a híressé vált pacák mögött. Tulajdonképpen különös, hogy miközben a tesztet az egész világon a mai napig széles körben alkalmazzák – és ugyanilyen széles körben vitatják –, az 1884-ben született Hermann Rorschachról csaknem száz évvel a halála után adták ki az első monográfiát.

Az Actes Sud francia kiadó 2017-ben jelentette meg Clara Royer magyar származású irodalomtanár, egyetemi docens, író, forgatókönyvíró Halálaim története című kötetét Kertész Imréről. A Magvető kiadásában most megjelent az életrajzi esszé magyar változata Kertész Imre élete és halálai címmel. A szerzővel beszélgettünk.

Nemrég még röhögtünk az „apokaliptikus gondolkodáson”, a teleologikus időszemléleten meg a „végidők” képzetén, mára viszont a pusztulás felé tartó emberi idő elképzelése mintha aktuálissá válna, hiszen az ökológiai kollapszus és a klímakatasztrófa küszöbön áll.