Könyv

Leopold Bloom planetoida

  • - dck -
  • 2012. december 15.

Könyv

Bár Ulyssesről 1986-ban már elneveztek egy kisbolygót, James Joyce regényfolyamának főszereplőjét eddig nem érte ilyen megtiszteltetés.

A planetoida kifejezés a kötet jellegére utal: az összegyűjtött dokumentumok nagy része Leopold Bloom alakja köré rendeződik. A könyv gerincét elsősorban az 1994 és 2004 között (a regényidőnek megfelelve) június 16-án (Bloom nagyapjának, Virág Rudolfnak a szülővárosában) Szombathelyen megrendezett Bloomsday fesztiválok fotódokumentációja adja, amelyet az 1995 és 2006 között szerkesztett Leopold Bloom folyóirat egyes lapjai és háttéranyagok (a mail-art köréhez is köthető képeslapok) egészítenek ki.

A könyvet lapozgatva kiderül, hogy az alternatív és spontán művészeti fesztivál (amelyen kiosztották például a Világító Kapanyél Díjat, Tóth Gábor pedig egy ízben egy hányást imitáló akcióval lepte meg a nagyérdeműt) miként vált a város hivatalos imázsának részévé (emlékhellyé alakították a lehetséges fiktív ős házát, majd felállították James Joyce bronzszobrát is), ezzel párhuzamosan viszont a szervezők áttették székhelyüket Budapestre, majd évenként emléktúraszerűen végigkísérték Bloom családtörténetének állomásait. (Az utazásokról készült fényképek leginkább egy családi albumra hajaznak, ráadásul a fotókon látható hölgyekről mindössze annyi derül ki, hogy ki kinek a felesége.)

A fesztivál szervezői és egyben e kötet és a Leopold Bloom kiadvány szerkesztői (Abajkovics Péter és Székely Ákos) kétségkívül impozáns munkát végeztek. Ennek ellenére a könyv nehezen áttekinthető, és néhány apró hivatkozási hiba is található benne. De senki sem állította, hogy egy kisbolygónak feltétlenül tökéletesnek kell lennie.

Artpool-Magyar Műhely Kiadó, Budapest, 2012, 240 oldal, 4900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.