A planetoida kifejezés a kötet jellegére utal: az összegyűjtött dokumentumok nagy része Leopold Bloom alakja köré rendeződik. A könyv gerincét elsősorban az 1994 és 2004 között (a regényidőnek megfelelve) június 16-án (Bloom nagyapjának, Virág Rudolfnak a szülővárosában) Szombathelyen megrendezett Bloomsday fesztiválok fotódokumentációja adja, amelyet az 1995 és 2006 között szerkesztett Leopold Bloom folyóirat egyes lapjai és háttéranyagok (a mail-art köréhez is köthető képeslapok) egészítenek ki.
A könyvet lapozgatva kiderül, hogy az alternatív és spontán művészeti fesztivál (amelyen kiosztották például a Világító Kapanyél Díjat, Tóth Gábor pedig egy ízben egy hányást imitáló akcióval lepte meg a nagyérdeműt) miként vált a város hivatalos imázsának részévé (emlékhellyé alakították a lehetséges fiktív ős házát, majd felállították James Joyce bronzszobrát is), ezzel párhuzamosan viszont a szervezők áttették székhelyüket Budapestre, majd évenként emléktúraszerűen végigkísérték Bloom családtörténetének állomásait. (Az utazásokról készült fényképek leginkább egy családi albumra hajaznak, ráadásul a fotókon látható hölgyekről mindössze annyi derül ki, hogy ki kinek a felesége.)
A fesztivál szervezői és egyben e kötet és a Leopold Bloom kiadvány szerkesztői (Abajkovics Péter és Székely Ákos) kétségkívül impozáns munkát végeztek. Ennek ellenére a könyv nehezen áttekinthető, és néhány apró hivatkozási hiba is található benne. De senki sem állította, hogy egy kisbolygónak feltétlenül tökéletesnek kell lennie.
Artpool-Magyar Műhely Kiadó, Budapest, 2012, 240 oldal, 4900 Ft
