KÖNYVMELLÉKLET

Másképp mondja

Richard Wagner: Válogatott elméleti írások

Könyv

Gesamtkunstwerk. Legtöbben alighanem ezt, vagy épp a magyarítását, az összművészetet nyögnénk be, ha ki kellene vágnunk egyetlenegy fogalmat annak bizonyságául, hogy hallottunk már harangozni Richard Wagner elméletírói működéséről.

És nem is tévednénk nagyot, mert e szép német összetétel megfogalmazója ugyan eredetileg bizonyos Eusebius Trahndorff volt, a szó Wagner 1849-es írásai révén kapcsolódott össze végérvényesen a „jövő műalkotásával”, amelynek néhány prototípusa utóbb ugyancsak a komponista és költő műhelyében nyert alakot.

A most Csobó Péter György válogatásában és imponálóan okos utószavával megjelentetett Wagner-kötet mégis azzal frappírozza az olvasót, hogy a két-három évtizeddel később, 1869 és 1879 között keletkezett művészetelméleti eszmefuttatások szinte tüntetően kerülik ezt a szót, és egyáltalán: kis túlzással a Művészet és forradalom meg az Opera és dráma egész szótárát. Az idősödő Wagner ezekben az írásokban másképpen mondta a magáét: olykor csak más szavakkal, de gyakran érdemben is eltávolodva a saját korábbi tételeitől, még ha ezt a mozgásirányt nem is kötötte közönsége orrára. Pedig mindeközben a nagy, a központi téma változatlan maradt, mint azt a címek is jelzik: Az opera rendeltetéséről; A „zenedráma” elnevezésről; Költészetről és zeneszerzésről; Az operaköltészetről és az operaszerzésről; A zene használata a drámában. Merthogy Wagner pozíciója, érdeklődése vagy épp vélekedése megváltozhatott, de az alkotói-elmélet­írói élettémája nem.

Ahogyan nem változott a korral lendülete és támadókedve sem, ahogyan erről legékesebben alighanem az 1869-es traktátus, A vezénylésről tanúskodhat, olykor egészen feszélyezően. A kötetben ugyanis az említett írások, valamint a Liszt szimfonikus költeményeit felmagasztaló 1857-es, levél formájú elemzés mellett ez a csípős és olyannyira nagy hatású szöveg is ott szerepel. Erről a (Fejérvári Boldizsár társaságában) fordítóként is közreműködő Csobó utószava helytállóan állapítja meg, hogy „egy sajátos műfaj alapítómanifesztuma ez, amely nem a vezénylés technikai útmutatója, mint inkább sajátos zenei hermeneutika, amely […] arra akarja megtanítani olvasóját, hogy a »helyes« előadáshoz szükséges ismeret miként olvasható ki magából a zenei textusból”. Csakhogy miközben Wagner nagy ívűen áttekintette a német vezényléstörténet nemzedékeit, még futtában is érdemesnek tartotta kitérni „korunk zenebankárjai”-ra. S bizony Mendelssohnt is besorozta azon átmeneti szerepű urak közé, akik a „bennszülött kapellmeisterek” helyét átvéve „a német művészet­eszménnyel – és végtére is mégiscsak egyedül erre törekszik minden, ami nemes – nem igazán tudnak mit kezdeni, mert természetük mélyén idegenkednek tőle”. Mert hát, mi tagadás, Wagner kínos módon ezt a bárgyú témát sem igen tudta vagy akarta elengedni. Legfeljebb időről időre másképp mondta (majdnem) ugyanazt.

Rózsavölgyi és Társa, 2020, 264 oldal, 3590 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.