KÖNYVMELLÉKLET

Másképp mondja

Richard Wagner: Válogatott elméleti írások

Könyv

Gesamtkunstwerk. Legtöbben alighanem ezt, vagy épp a magyarítását, az összművészetet nyögnénk be, ha ki kellene vágnunk egyetlenegy fogalmat annak bizonyságául, hogy hallottunk már harangozni Richard Wagner elméletírói működéséről.

És nem is tévednénk nagyot, mert e szép német összetétel megfogalmazója ugyan eredetileg bizonyos Eusebius Trahndorff volt, a szó Wagner 1849-es írásai révén kapcsolódott össze végérvényesen a „jövő műalkotásával”, amelynek néhány prototípusa utóbb ugyancsak a komponista és költő műhelyében nyert alakot.

A most Csobó Péter György válogatásában és imponálóan okos utószavával megjelentetett Wagner-kötet mégis azzal frappírozza az olvasót, hogy a két-három évtizeddel később, 1869 és 1879 között keletkezett művészetelméleti eszmefuttatások szinte tüntetően kerülik ezt a szót, és egyáltalán: kis túlzással a Művészet és forradalom meg az Opera és dráma egész szótárát. Az idősödő Wagner ezekben az írásokban másképpen mondta a magáét: olykor csak más szavakkal, de gyakran érdemben is eltávolodva a saját korábbi tételeitől, még ha ezt a mozgásirányt nem is kötötte közönsége orrára. Pedig mindeközben a nagy, a központi téma változatlan maradt, mint azt a címek is jelzik: Az opera rendeltetéséről; A „zenedráma” elnevezésről; Költészetről és zeneszerzésről; Az operaköltészetről és az operaszerzésről; A zene használata a drámában. Merthogy Wagner pozíciója, érdeklődése vagy épp vélekedése megváltozhatott, de az alkotói-elmélet­írói élettémája nem.

Ahogyan nem változott a korral lendülete és támadókedve sem, ahogyan erről legékesebben alighanem az 1869-es traktátus, A vezénylésről tanúskodhat, olykor egészen feszélyezően. A kötetben ugyanis az említett írások, valamint a Liszt szimfonikus költeményeit felmagasztaló 1857-es, levél formájú elemzés mellett ez a csípős és olyannyira nagy hatású szöveg is ott szerepel. Erről a (Fejérvári Boldizsár társaságában) fordítóként is közreműködő Csobó utószava helytállóan állapítja meg, hogy „egy sajátos műfaj alapítómanifesztuma ez, amely nem a vezénylés technikai útmutatója, mint inkább sajátos zenei hermeneutika, amely […] arra akarja megtanítani olvasóját, hogy a »helyes« előadáshoz szükséges ismeret miként olvasható ki magából a zenei textusból”. Csakhogy miközben Wagner nagy ívűen áttekintette a német vezényléstörténet nemzedékeit, még futtában is érdemesnek tartotta kitérni „korunk zenebankárjai”-ra. S bizony Mendelssohnt is besorozta azon átmeneti szerepű urak közé, akik a „bennszülött kapellmeisterek” helyét átvéve „a német művészet­eszménnyel – és végtére is mégiscsak egyedül erre törekszik minden, ami nemes – nem igazán tudnak mit kezdeni, mert természetük mélyén idegenkednek tőle”. Mert hát, mi tagadás, Wagner kínos módon ezt a bárgyú témát sem igen tudta vagy akarta elengedni. Legfeljebb időről időre másképp mondta (majdnem) ugyanazt.

Rózsavölgyi és Társa, 2020, 264 oldal, 3590 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.