KÖNYVMELLÉKLET

Másképp mondja

Richard Wagner: Válogatott elméleti írások

Könyv

Gesamtkunstwerk. Legtöbben alighanem ezt, vagy épp a magyarítását, az összművészetet nyögnénk be, ha ki kellene vágnunk egyetlenegy fogalmat annak bizonyságául, hogy hallottunk már harangozni Richard Wagner elméletírói működéséről.

És nem is tévednénk nagyot, mert e szép német összetétel megfogalmazója ugyan eredetileg bizonyos Eusebius Trahndorff volt, a szó Wagner 1849-es írásai révén kapcsolódott össze végérvényesen a „jövő műalkotásával”, amelynek néhány prototípusa utóbb ugyancsak a komponista és költő műhelyében nyert alakot.

A most Csobó Péter György válogatásában és imponálóan okos utószavával megjelentetett Wagner-kötet mégis azzal frappírozza az olvasót, hogy a két-három évtizeddel később, 1869 és 1879 között keletkezett művészetelméleti eszmefuttatások szinte tüntetően kerülik ezt a szót, és egyáltalán: kis túlzással a Művészet és forradalom meg az Opera és dráma egész szótárát. Az idősödő Wagner ezekben az írásokban másképpen mondta a magáét: olykor csak más szavakkal, de gyakran érdemben is eltávolodva a saját korábbi tételeitől, még ha ezt a mozgásirányt nem is kötötte közönsége orrára. Pedig mindeközben a nagy, a központi téma változatlan maradt, mint azt a címek is jelzik: Az opera rendeltetéséről; A „zenedráma” elnevezésről; Költészetről és zeneszerzésről; Az operaköltészetről és az operaszerzésről; A zene használata a drámában. Merthogy Wagner pozíciója, érdeklődése vagy épp vélekedése megváltozhatott, de az alkotói-elmélet­írói élettémája nem.

Ahogyan nem változott a korral lendülete és támadókedve sem, ahogyan erről legékesebben alighanem az 1869-es traktátus, A vezénylésről tanúskodhat, olykor egészen feszélyezően. A kötetben ugyanis az említett írások, valamint a Liszt szimfonikus költeményeit felmagasztaló 1857-es, levél formájú elemzés mellett ez a csípős és olyannyira nagy hatású szöveg is ott szerepel. Erről a (Fejérvári Boldizsár társaságában) fordítóként is közreműködő Csobó utószava helytállóan állapítja meg, hogy „egy sajátos műfaj alapítómanifesztuma ez, amely nem a vezénylés technikai útmutatója, mint inkább sajátos zenei hermeneutika, amely […] arra akarja megtanítani olvasóját, hogy a »helyes« előadáshoz szükséges ismeret miként olvasható ki magából a zenei textusból”. Csakhogy miközben Wagner nagy ívűen áttekintette a német vezényléstörténet nemzedékeit, még futtában is érdemesnek tartotta kitérni „korunk zenebankárjai”-ra. S bizony Mendelssohnt is besorozta azon átmeneti szerepű urak közé, akik a „bennszülött kapellmeisterek” helyét átvéve „a német művészet­eszménnyel – és végtére is mégiscsak egyedül erre törekszik minden, ami nemes – nem igazán tudnak mit kezdeni, mert természetük mélyén idegenkednek tőle”. Mert hát, mi tagadás, Wagner kínos módon ezt a bárgyú témát sem igen tudta vagy akarta elengedni. Legfeljebb időről időre másképp mondta (majdnem) ugyanazt.

Rózsavölgyi és Társa, 2020, 264 oldal, 3590 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.