Meghalt a Bucó, Szetti, Tacsi megálmodója, Marosi László

  • narancs.hu
  • 2017. június 22.

Könyv

Ki ne emlékezne a pointer, az ír szetter és a tacskó kalandjaira?

A kultikus képregény írója 81 évesen, hosszú betegség után hunyt el. A sajnálatos eseményt az újraindult sorozat hivatalos Facebook-oldalán jelentették be.

false

A Bucó, Szetti, Tacsi első része 1984-ben jelent meg, akkor még Három kiskutya története címmel. A rajzoló Békési Sándor volt, őt aztán Haui József és Verebics János váltotta.

Marosi nemcsak kitalálta a karaktereket és megírta a sztorikat, ő alapította az ifjúsági képregényeket közreadó Táltos kiadót is.

Az utolsó, a sorozatban a 19. klasszikus Bucó, Szetti, Tacsi-történet 1989-ben jelent meg, a rendszerváltás után a kiadóalapító Marosi pályát váltott és kereskedéssel kezdett foglalkozni.

A sorozat feltámadását, a Drónok harca megjelenését a kórházból segítette. Írója, Kiss József és rajzolója, Haui József bevitték neki a füzetet a kórházba.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.