Könyv
Kitalált ellenfél
A történész-publicista első könyvének fő célja, hogy bemutassa a magyar közigazgatás holokausztban játszott szerepét.
Szodoma a szodomaiaké
Az nem kérdés, hogy ma is van közünk a Bibliához, úgy is, mint szent szöveghez, és mint irodalmi műhöz. Mégis, amikor illusztrált díszkiadásban, kódexeket idéző, roppant könyvtárgyként látjuk viszont, könnyű arra gondolni, hogy itt éppen a lényeg veszett el, és a kávézóasztalra kerülő, mert máshova amúgy sem férő dizájnbibliával legfeljebb reprezentálni lehet. Bár hogy kinek és mit, az 2019-ben aligha egyértelmű.
Árva lelkem
A rövid regény első kiadása 2010-ben jelent meg Zágrábban, s nemcsak otthoni díjakat gyűjtött be szép számmal, de számos nyelvre is lefordították.
Komoly ellenőrzés alá vonnák a könyvkiadást is
Egy dokumentum szerint az OSZK-nál futnának össze a szálak.
„Szavakból építek emlékművet”
Az 1947-es év politika- és kultúrtörténetébe ágyazva mesél magyar édesapjáról itthon most megjelent könyvében Elisabeth Åsbrink. A svéd szerzővel menekültekről, populizmusról, az IKEA-alapító Ingvar Kamprad náci múltjáról és Greta Thunbergről is beszélgettünk.
„Többes számban ébredni” Győrfi Kata: Te alszol mélyebben
Párkapcsolat, az Én és a Te közötti dinamika, nyelvi reflexiók, álomleírások – Győrfi Kata Te alszol mélyebben című debütáló verseskötetének fókuszpontjai.
„Az irodalom reményt ad”
Adam Michnik immár három évtizede megjelenő újságja, a Gazeta Wyborcza, amelyről alighanem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész közép-európai térség legnívósabb napilapja, 2016 áprilisában különszámot adott ki: aznap a lap valamennyi írását szépírók jegyezték. A különszámhoz Olga Tokarczuk írt előszót: tömören, áttetsző stílusban fogalmazta meg, miként vélekedik a lengyel társadalom állapotáról, miben látja az irodalom szerepét. Esszéjéből áttételesen művészi credóját is megismerhetjük; társadalom-lélektani diagnózisát és az általa javasolt terápiát pedig minden további nélkül általánosíthatjuk, magunkra is érvényesnek tekinthetjük.