Könyv

A lapunk birtokába került hivatalos terv szerint az idén 700 millióval gazdálkodó KMTG az íróiskolája mellett díjakat és ösztöndíjakat oszt, könyvkiadót, művészeti portált, irodalmi magazint és digitális könyvtárat alapít, de lesz fesztiválja, vándorcirkusza és zenei tehetségkutatója is.

Több mint 30 éve van a lapnál, 1993 óta ő a főszerkesztő. Az ÉS az idén 60 éves – e jeles alkalomból a szocializmusbeli kezdetekről, a fontos főszerkesztőelődökről, a rendszerváltás zavarosáról, Princz Gábor cölöpjeiről, az oknyomozás nagy korszakáról és a három bránerről is beszélgettünk.

A progresszió vagy a destrukció élcsapata, a tüdővésznek, netán a „vörös pestisnek” vagy inkább a „Láznak ifju serege”; igazából mi is volt a máig gyakran emlegetett Galilei Kör?

Irodalmi pályázatot hirdet a Budapesti Történeti Múzeum.

Ki ne emlékezne a pointer, az ír szetter és a tacskó kalandjaira?

A Fidesz morális bukásával végleg megbukott az összes rendszerváltó – állítja a nagy hatású költő, aki nemrég megjelent, Lúdbőr című esszékötetében az irodalom mellett a politikáról is szenvedéllyel ír. És azt reméli, hogy sikerül provokálnia.

Csáth Géza naplói és visszaemlékezései cenzúrázatlan összkiadásának második kötetében ilyen lenyűgöző mondatokat olvashatunk: „Arra az érzésre vártam, hogy mint régen, újra abszolút úrnak, péniszem szuverén parancsolójának érezzem magam, és teljesen meg legyek elégedve a sikerrel.”

Az Egyesült Államok és az amerikai szabadság eszméje eredendő bűnben fogant az őslakosok kiirtása és a rabszolgatartás miatt – ezt a sokszor hangoztatott, de többnyire kiüresedett vagy éppen politikai céllal előrántott tételt tölti meg tartalommal, színekkel és hangokkal a Nobel-díjas írónő eredetileg 2008-ban megjelent regénye.

Márton László a tőle megszokott módon nehéz feladatra vállalkozott, amikor egy jól ismert történelmi eseményt választott új regényének témájává. A kihívás elsőre nem is annyira irodalminak tetszik, mint inkább a cselekmény látszólagos közismertségéből fakad, amelyről éppen ezért nem könnyű újat mondani. A Hamis tanú annak a tiszaeszlári vérvádnak a történetét dolgozza föl, amelyről már Krúdy Gyula is regényt írt, nemrégiben pedig Kövér György vaskos történettudományi munkája foglalkozott vele kimerítő részletességgel.