Könyv
Rushdie a dzsinnszexről a Narancsnak!
Legfrissebb lapszámunkban megszólal Salman Rushdie, a világhírű író és nagy dzsinnszakértő, a szellemek szexuális szokásainak kiváló ismerője.
Ezt csinálja Matt Damon Budapesten, vagyis a Marson
Sós víz lehet a Marson, de ez hagyján, még Matt Damon is ott kavar! A Mentőexpedíció csütörtöktől látható a mozikban, az alapregény írójával készült tavalyi interjúnkkal alapozhatnak rá.
Mi a baj a politikával?
Újratervezéshez még a GPS-nek is szüksége van néhány másodpercre, pedig csak az adott koordináták viszonyát mérlegeli egy kiválasztott úthoz. De vajon mennyi időre van szüksége egy szakmának, a társadalom bármelyik szeletének ahhoz, hogy a régi koordináták eltűnése és az újonnan meghatározható irány hiányában újratervezze önmagát? És hogy néz ki ugyanez az elbizonytalanodás kívülről, a szakma, közösség stb. körein túl? Látszik egyáltalán, hogy gáz van? És ha látszik, az gáz?
„Talán a remény” - Eric Carle író, illusztrátor
Alig akad olyan gyerek, aki egy- vagy másfél évesen ne A telhetetlen hernyócskával lépett volna a könyvforgatás tekervényes útjára. A nyugati világ legnépszerűbb lapozójának megalkotója, Eric Carle (86) válaszolt a kérdéseinkre.
Nádas Péter: „Egy prózaíró nem lehet buta”
Pesti turnéjának újabb állomásán Nádas Péter tegnap Móriczot és József Attilát hasonlította össze Mán-Várhegyi Réka és Szilasi László társaságában. A test vágyai és az úgynevezett csúnya beszéd is előkerültek.
„A család félrekezelte Stieg Larsson irodalmi örökségét” - David Lagercrantz és Eva Gabrielsson a Millennium-sorozat negyedik részéről
Stieg Larsson nem élhette meg a Millennium-trilógia hatalmas sikerét: meghalt, mielőtt az első rész, A tetovált lány megjelent volna.
„Elvégeztem egy s mást az MI6-nek” – Frederick Forsyth író
A Sakál napja írója bevallotta, hogy nemcsak bestsellereket írt, de kémkedett is a brit titkosszolgálatnak. Kémügyeiről és klubjának kosztjáról nekünk is beszámolt.
„Valamit végzetesen elmértünk”
Péterfy Gergely regénye valójában nem a végén, hanem az elején fejeződik be – ezt akkor vettem észre, amikor másodszor is elolvastam a könyvet. (Nem bántam meg az újraolvasást.) A cselekmény nem zárul le a könyv utolsó lapjain a főhős, Kazinczy Ferenc testi halálával, hanem visszahajlik az elbeszélés kezdetéhez, ahol Kazinczy eszméinek pusztulásáról, a hős szellemi haláláról olvashatunk. A keretes szerkezet alighanem súlyos mondandót nyomatékosít: azt sugallja, hogy a magyar felvilágosodás vezéralakjával egy eszme szállt sírba.