A nemrég hivatalba lépett Pintér Bence diadala Győrben, illetve az észak-dunántúli megyeszékhelyet addig vezető fideszes Dézsi Csaba András bukása váratlanul ért sokakat. De a jelenből visszanézve (miközben azt latolgatjuk, hogyan fog működni a csonka ellenzéki-civil koalíció élén polgármesterré választott Pintér és a fideszes közgyűlési többség együttes városvezetése, az alakuló ülés pénteken délután lesz) ez már nagyon is törvényszerűnek látszik. Mielőtt szót ejtünk róla, vajon mi várható Győrben ebben a ciklusban, (ami a polgármesteri jogkörök fideszes megnyirbálásával indult, amellyel szemben Pintér Bence kormányhivatali és alkotmánybírósági jogorvoslatot kér) nem árt felidézni, hogy jutottunk ide.
Jelen helyzet annyit tesz, hogy bejött szerzőnk egy korábbi publicisztikájának azon felvetése (amire tavaly ilyenkor azért még kevesen fogadtak volna), hogy Borkai Zsolt a NER rémálmává válhat. A Dézsit csaknem félezer szavazattal megelőző Pintér nevető harmadikként való befutását jelentős részben az tette lehetővé, hogy a 27 százalékkal, majdnem 16 ezer vokssal a harmadikként végző Borkai nyilvánvalóan elvett Dézsitől korábbi Fidesz-szavazókat is. Ez viszont egy éve még valószínűtlennek tűnt. A szerző győri újságíróként Borkai polgármesterjelöltségének bejelentése után folytatott olyan háttérbeszélgetést, melynek részvevője a helyi közéletet jól ismerő bennfentes szereplő volt. Az illető határozottan állította: a hatalom nem fogja engedni, hogy Borkai ténylegesen is elinduljon. Bármit elkövetnek, hogy visszalépésre kényszerítsék: megzsarolják, leporolják az aktáit, akár őrizetbe is veszik.
A győri rendőrkapitány tavaly szeptemberi letartóztatása kapcsán is felvetődött a Borkai-szál, hogy mivel Váczi Attila úgymond jóban volt Borkai Zsolttal, és "az úgynevezett audis földekkel kapcsolatos csalás ügyében indult nyomozás során élhetett vissza hivatali hatalmával" - írta a Blikk. Ezt a feltevést az ügy hátteréről írt riportjában e cikk szerzője cáfolni próbálta. Hasonló feltételezések Magyar Péterre vonatkozóan is elhangzottak. Hogy tudniillik "ezek" akárhogyan is, de megakadályozzák, hogy elinduljon, pártot alapítson. (Egyik sem történt meg. Vagyis kiderült: a rendszer azért messze nem képes arra, hogy orosz módszer szerint likvidálja vagy koholt vádakkal börtönbe küldje a rá nézve veszélyesnek tartott politikusokat, vállalkozókat. Az biztosra vehető következmény, hogy aki a Fideszen, illetve annak holdudvarán belül szembefordul a vezető körrel, azt kirúgják, elveszíti közpénzes megbízásait, lejárató cikkek jelennek meg róla, akár fel is jelentik, vizsgálatok, eljárások indulnak ellene. Ám épp Borkai esete bizonyítja: akár legfelülről, legbelülről is kiléphet valaki a rendszerből, anélkül, hogy életét kockáztatná. A NER-t árnyalatlanul lediktatúrázó, Orbán Viktort és Rogán Antalt mindenhatónak 〈és mindenre képesnek〉 gondoló korábbi ellenzéki szóhasználat paradox 〈vagy nagyon is logikus〉 módon épp az orbáni rendszert segítette. Életszerű, hogy sok, a rezsimmel való szakításon gondolkodó, azon tanakodó funkcionáriusnak pont ez a diskurzus szolgáltatott önfelmentő érveket arra, hogy ne lépjenek ki. Holott az a bizonyos fekete autó csak a fejünkben létezik.)
Borkai Zsolt azért is vált hosszú távon nemcsak Győrben, hanem országosan is a NER rémálmává, mert fajsúlyos politikai szereplőként ő demonstrálta (biztatást adva Magyar Péternek), hogy erre a rendszerre nem igaz az IRA jelszava, miszerint: "Egyszer bent, soha többé kint." 2019-ben Győrben az ellenzéki összefogás azzal magyarázta teljes kudarcát (Borkait a szexbotrány dacára is újraválasztották, illetve a Fidesznek kétharmados többsége lett az önkormányzatban), hogy árulás történt az ellenzéken belül. A Jobbik helyi politikusai kiléptek az összefogásból, szavazatokat véve el onnan. Eme árulás drámáját részletesen feldolgozva már tavaly áprilisban is állítottuk: nem ez volt a kudarc legfőbb oka.
Ezt a júniusi választás is beigazolta, ahol még annyira sem volt összefogás, mint 2019-ben. A Tiszta Szívvel a Városért Egyesület által jelölt Pintér Bencét az LMP, a Momentum és az MSZP, a DK-s polgármesterjelöltet, Glázer Tímeát (Borkai 2019-es kihívóját) pedig a Jobbik támogatta. De külön listával indult a városvezetésért a 2019-ben az Összefogás Győrért színeiben a közgyűlésbe jutó, a 2022. januári időközi polgármester-választáson az ellenzéket támogató Balla Jenő, az ellenzékből kilépő volt jobbikosok pedig a Fidesz-közelinek gyanított, az időközi választáson Dézsit támogató Civilek Győrért (ugyancsak egykori Jobbik-politikus) alapítóját, Kovács László önkormányzati képviselőt indították. A 2019-ben ellenzéki támogatással mandátumot szerző (de 2020-ban már ugyancsak Dézsit támogató) Bárány István idén Borkai csapatában indult egyéni jelöltként.
Vagyis az ellenzék széttagoltabb volt, mint öt évvel korábban. Az eredmény viszont azt bizonyítja: amennyiben a hatalom szintén megosztott, teljes összefogás nélkül is elérhető részleges siker. Hogy mi vezetett ide? Ugyanaz, ami miatt Dézsi Csaba András hivatalba lépése után nem sokkal úgy nyilatkozott: valójában csak az ő megválasztásával lett igazán fideszes városvezetés Győrben. Hozzátéve egy interjúban: "más típusú a kapcsolatrendszerem a Fideszhez és annak tagságához", mint Borkai Zsoltnak. Már a 2006-os első helyi fideszes győzelem után támadtak feszültségek a győri Fideszen belül, amikor a kívülről jött Borkai (nyilvánvalóan felső jóváhagyással) parkolópályára rakott egyes helyi pártembereket (köztük magát Dézsit is), és polgármesteri túlhatalmat ruháztatva önmagára, a régi káderek helyett inkább saját belső körére támaszkodva irányította a várost. Így Borkai bizonyos értelemben végig "testidegen" maradt a Fideszben.
Akik viszont a szexbotrány miatt távozó Borkait váltó Dézsitől remélték, hogy majd a helyi pártelitet jobban bevonva fog vezetni, azoknak csalódniuk kellett. A Covid alatti rendkívüli jogrend csak tovább erősítette a polgármesteri túlhatalmat. A NER alapvető jellegzetessége, hogy de facto a helyi vezetőket is felülről nevezik ki. A júniusi választáson pedig eléggé megmutatkozott, hogy a Fidesz és Dézsi megítélése, népszerűsége szétvált.
Akárcsak 2019-ben, úgy 2024-ben is a polgármester volt Győrben a leggyengébb láncszem.
A NER és az általa deformált önkormányzati rendszer kölcsönhatása, hogy a helyi Fidesz éppúgy tehetetlen, eszköztelen saját polgármesterével szemben, mint az ellenzék. Ez a belső frusztráció jelenhetett meg Dézsi bukásánál. A kormánypárti többségű közgyűlés most lényegében azokat a jogokat vonta meg Pintér Bencétől, amelyekről Borkai és Dézsi esetén le kellett mondania. Kérdés persze, jó-e az a győri Fidesznek, ha ezentúl a polgármester helyett a Fidesz-vezetésű közgyűlés irányítja túlhatalommal Győrt? Így aztán az esetleges megszorítások, népszerűtlen intézkedések terhét is jórészt neki kell majd viselnie. Van-e még annyi autonómiája a győri Fidesznek, hogy ezt megelőzendő valami hatalommegosztási alkut köt az új polgármesterrel? Hamarosan kiderül.
Mindenesetre Pintér Bence és az őt támogató koalíció eddig több dologban is jobban teljesített az országos átlagnál. Úgy sikerült politikai tőkét kovácsolnia a Győri Ipari Park bővítése kapcsán egy akkumulátorgyár esetleges odatelepülésével szembeni tiltakozásból, hogy valószínűleg sikerült is megakadályozni a beruházást, de legalábbis jócskán csökkenteni a létrejöttét. E téren egyébként az ország más részein ugyanezért protestálók kudarcot vallottak. Illetve (a vasi megyeszékhelyen immár több ciklus óta politikailag sikeres Éljen Szombathelyhez hasonlóan) létrehoztak egy olyan ernyőszervezetet, amely garantálhatja az azt támogató, országosan a küszöb alá zuhant kisebb ellenzéki pártok (LMP, Momentum, MSZP) helyi politikai túlélését is. Az ellenzéken (vagyis a NER mindenkori alternatíváján) belüli sokszínűséget a 2022-es választás után mindinkább az oldal többi pártja fölé növő, a versenytársakat "lenyeléssel" fenyegető DK veszélyeztette. Az idei kampányban pedig a Tisza darálta be a "régi ellenzéket". Ugyanakkor van egy szabad szemmel is látható réteg, amely kritikus a NER-rel, de nem akarja, hogy Orbánt egy Gyurcsány Ferenc-, vagy Magyar Péter-típusú politikai vezér személyére épülő mozgalom kizárólagos feles vagy kétharmados uralmán alapuló egypárti kormányzat váltsa. E helyett szívesebben látnának valami "többszólamú", belső fékeket és ellensúlyokat is felmutató, a civilekkel is számoló koalíciós struktúrát a jelenlegi rendszer helyén. Számukra inkább a győri modell lehet a NER-buktatás inkubátora.
(Címlapképünkön: tiltakozók a 2019-ben megválasztott győri képviselő-testület utolsó ülésén, 2024. szeptember 24-én. Forrás: Pintér Bence Facebook)
