Könyv

Kérdések és válaszok a Horthy-korról

  • - barotányi -
  • 2015. október 3.

Könyv

Ügyesen kivitelezett vállalkozás a Napvilág kiadó Kérdések és válaszok sorozata: a Horthy-korról összeállított összefoglaló magában igazolja, miért érdemes és szabad ilyen terjedelemben írni sokakat foglalkoztató, gyakran emlékezetpolitikai jelentőséggel bíró kérdésekről. A recepthez mindenekelőtt jó stílusban, frappánsan, mégis tényszerűen megírt szócikkekre van szükség: erről gondoskodik a szerzőgárda: a szerkesztő Ignácz Károly és történésztársai (Egry Gábor, Konok Péter és Sipos Balázs) valamennyien a korszak szakértői. A kötet logikája voltaképpen aleatorikus: nincs semmilyen alfabetikus vagy téma szerinti sorrend (azért segítségként a kötet végén ott a tematikus bontás), viszont minden egyes szócikk számos másikhoz kapcsolódik, s a megadott oldalszámok segítségével azonnal ugorhatunk – de legitim módon haladhatunk nyílegyenesen is. S míg a szövegek így a hipertextualitás élményét nyújtják, az olvasó egy nagyon határozott, a puszta pozitivizmuson messze túlmutató, erős kontúrokkal megrajzolt képet, egyfajta kritikai (és igen, határozottan baloldali) olvasatot kap a Horthy-rendszerről, melynek rendszermivoltát is kíméletlenül visszabontja az egyik szócikk. A szerzők nem ismernek tabukat: a zsidóság és a munkásmoz­galom kapcsolata, a népi-urbánus konfliktus, a falukutatás jelentősége, a nyilasmozgalom genezise és eredetisége (sőt a gömbösi reformprogram autentikussága) is előkerül, s nem haboznak polemikus megállapításokat tenni, legyen bár szó arról, hogy jogállam volt-e a Horthy-korszak, s hogy mennyire különült el tőle a nyilasuralom. Politikai, társadalmi, gazdasági témákon túl választ kaphatunk a korszak építészetét, tömegkultúráját, nonkonform szexuális viselkedéseit, zenei ízlését, gasztronómiáját illető kérdéseinkre is – sőt mikor már majdnem lemondtunk róla, a kötet végén előkerül az akkori magyar futballvilág hányatott története is.

Napvilág Kiadó, 2015, 188 oldal, 2400 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”