Rushdie a dzsinnszexről a Narancsnak!

  • narancs.hu
  • 2015. október 2.

Könyv

Legfrissebb lapszámunkban megszólal Salman Rushdie, a világhírű író és nagy dzsinnszakértő, a szellemek szexuális szokásainak kiváló ismerője.

Salman Rushdie vadonatúj regényében a feldühödött dzsinnek eléggé kicsellóznak velünk, eltunyult emberekkel – a Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszakában Az Ezeregyéjszaka meséiből (meg a Disney-féle Aladdinból) jól ismert lámpalakók csinos kis világvégével kedveskednek az emberiségnek, azon belül is elsősorban New York sokat látott lakóinak.

false

Köves Gábor interjújában a világhírű író néven nevezi kedvenc képregényhőseit, rámutat ifjúkori zenei eltévelyedéseire, szót ejt a féreglyukakról és a Rushdie család házifilozófusáról is beszámol.

Jöjjön egy kis részlet, mely csak online olvasható:

Magyar Narancs: „Bizonyos képek, amelyek ránk maradtak a múlt konfliktusairól, állók és mozgók, ma pornográfnak tűnnek” – jelenti ki a regény egy pontján az elbeszélő. Claude Lanzmann ugyanezen oknál fogva nem használt archív felvételeket a Shoah című filmjében.

Salman Rushdie: Tiszteletben tartom Lanzmann (interjúnk vele itt) döntését. Ami az efféle felvételeket illeti, mostanában Rakkából kerülnek ki a leghorrorisztikusabb videók. Ha tehetem, messze elkerülöm ezeket, még csak véletlenül sem néznék bele egyikbe se. És másokat sem biztatnék semmi ilyesmire...

Rushdie-val készített korábbi interjúnk itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.