Könyv

Mona Eltahawy: A fátyol fogságában

  • Sisso
  • 2015. november 15.

Könyv

E címmel megjelent kötetét Közel-Kelet és Észak-Afrika lányainak dedikálja, felszólítva őket, hogy lázadjanak és vívják ki jogaikat azokban a társadalmakban, ahol a felettük uralkodó férfiak rosszul értelmezték és ellenük fordították az iszlám vallás tanításait. Könyve nem túl regényes, de a nő személyiségének el nem ismerésére épülő hagyományok dokumentarista közlése is kész rémtörténet. Álságos lenne ugyanakkor szörnyülködve eltartanunk magunktól a problémát, hiszen nálunk is él és uralkodik az elnyomó szokásjog. Eltahawy hangsúlyozza is, miért nem kér a „civilizált” világ segítségéből a föld alá kényszerült iszlám feminista mozgalom. Szerinte elég annyi is, ha a Nyugat nem paktál le üzleti okokból azokkal a rendszerekkel, ahol természetes, hogy egy nőt, miután csoportos nemi erőszak érte, a bí­róság börtönre ítél, mert idegen férfi mellé ült be a taxiba menekülés közben.

A népszerű amerikai-egyiptomi újságírónő célja saját bevallása szerint annyi, hogy a dühöt, ami benne munkál az arab világban élő nők jogfosztottsága miatt, kiáltványként fogalmazza meg a világ felé. Az arab nőket arra szólítja fel, hogy otthon, akár az ágyban kezdjék el a lázadást, hiszen a testük legalább az övék. Óva int a nyugati példák átvételétől, hiszen a „mesés Keleten” valaha nagyon jól működő társadalmak éltek, van hova visszanyúlni hagyományokban a szexuális kultúra terén is.

Bátor könyv, bevállalós, amerikai típusú feminista attitűddel. Stílusában nincs semmi megkapó, a tények és az adatgyűjtés a lenyűgöző. Emiatt lehet népszerű nálunk, és mert eléggé „egzotikus” és távoli. De ne tévesszen meg a magyar cím (az eredeti Headscarfs and Hymens volt) és a borító: ez nem azon jól ismert romantikus regények egyike, amelyekben Szaúd-Arábiába férjhez ment európai nők ismeretek hiányában írják le hányattatásuk történeteit.

Fordította: Farkas Eszter. Libri, 2015, 229 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.