Könyv

Mona Eltahawy: A fátyol fogságában

  • Sisso
  • 2015. november 15.

Könyv

E címmel megjelent kötetét Közel-Kelet és Észak-Afrika lányainak dedikálja, felszólítva őket, hogy lázadjanak és vívják ki jogaikat azokban a társadalmakban, ahol a felettük uralkodó férfiak rosszul értelmezték és ellenük fordították az iszlám vallás tanításait. Könyve nem túl regényes, de a nő személyiségének el nem ismerésére épülő hagyományok dokumentarista közlése is kész rémtörténet. Álságos lenne ugyanakkor szörnyülködve eltartanunk magunktól a problémát, hiszen nálunk is él és uralkodik az elnyomó szokásjog. Eltahawy hangsúlyozza is, miért nem kér a „civilizált” világ segítségéből a föld alá kényszerült iszlám feminista mozgalom. Szerinte elég annyi is, ha a Nyugat nem paktál le üzleti okokból azokkal a rendszerekkel, ahol természetes, hogy egy nőt, miután csoportos nemi erőszak érte, a bí­róság börtönre ítél, mert idegen férfi mellé ült be a taxiba menekülés közben.

A népszerű amerikai-egyiptomi újságírónő célja saját bevallása szerint annyi, hogy a dühöt, ami benne munkál az arab világban élő nők jogfosztottsága miatt, kiáltványként fogalmazza meg a világ felé. Az arab nőket arra szólítja fel, hogy otthon, akár az ágyban kezdjék el a lázadást, hiszen a testük legalább az övék. Óva int a nyugati példák átvételétől, hiszen a „mesés Keleten” valaha nagyon jól működő társadalmak éltek, van hova visszanyúlni hagyományokban a szexuális kultúra terén is.

Bátor könyv, bevállalós, amerikai típusú feminista attitűddel. Stílusában nincs semmi megkapó, a tények és az adatgyűjtés a lenyűgöző. Emiatt lehet népszerű nálunk, és mert eléggé „egzotikus” és távoli. De ne tévesszen meg a magyar cím (az eredeti Headscarfs and Hymens volt) és a borító: ez nem azon jól ismert romantikus regények egyike, amelyekben Szaúd-Arábiába férjhez ment európai nők ismeretek hiányában írják le hányattatásuk történeteit.

Fordította: Farkas Eszter. Libri, 2015, 229 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.