Könyv

Mona Eltahawy: A fátyol fogságában

  • Sisso
  • 2015. november 15.

Könyv

E címmel megjelent kötetét Közel-Kelet és Észak-Afrika lányainak dedikálja, felszólítva őket, hogy lázadjanak és vívják ki jogaikat azokban a társadalmakban, ahol a felettük uralkodó férfiak rosszul értelmezték és ellenük fordították az iszlám vallás tanításait. Könyve nem túl regényes, de a nő személyiségének el nem ismerésére épülő hagyományok dokumentarista közlése is kész rémtörténet. Álságos lenne ugyanakkor szörnyülködve eltartanunk magunktól a problémát, hiszen nálunk is él és uralkodik az elnyomó szokásjog. Eltahawy hangsúlyozza is, miért nem kér a „civilizált” világ segítségéből a föld alá kényszerült iszlám feminista mozgalom. Szerinte elég annyi is, ha a Nyugat nem paktál le üzleti okokból azokkal a rendszerekkel, ahol természetes, hogy egy nőt, miután csoportos nemi erőszak érte, a bí­róság börtönre ítél, mert idegen férfi mellé ült be a taxiba menekülés közben.

A népszerű amerikai-egyiptomi újságírónő célja saját bevallása szerint annyi, hogy a dühöt, ami benne munkál az arab világban élő nők jogfosztottsága miatt, kiáltványként fogalmazza meg a világ felé. Az arab nőket arra szólítja fel, hogy otthon, akár az ágyban kezdjék el a lázadást, hiszen a testük legalább az övék. Óva int a nyugati példák átvételétől, hiszen a „mesés Keleten” valaha nagyon jól működő társadalmak éltek, van hova visszanyúlni hagyományokban a szexuális kultúra terén is.

Bátor könyv, bevállalós, amerikai típusú feminista attitűddel. Stílusában nincs semmi megkapó, a tények és az adatgyűjtés a lenyűgöző. Emiatt lehet népszerű nálunk, és mert eléggé „egzotikus” és távoli. De ne tévesszen meg a magyar cím (az eredeti Headscarfs and Hymens volt) és a borító: ez nem azon jól ismert romantikus regények egyike, amelyekben Szaúd-Arábiába férjhez ment európai nők ismeretek hiányában írják le hányattatásuk történeteit.

Fordította: Farkas Eszter. Libri, 2015, 229 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.