Már huszonhárom év telt el anélkül, hogy a Tankcsapdának akár egy kicsikét is csökkent volna a népszerűsége. Nem csoda, hogy a zenekar nevével megjelent már minden, amit egy rockegyüttestől el lehet képzelni a maxicédétől a koncertlemezen át a dokumentumfilmekig, a koncertfelvételekig és a szövegalapú könyvig - a legújabb, jó félmázsás kiadvány képeskönyv, amely a csapat elmúlt tizenkét évét mutatja be. Az pedig már az író-szerkesztő Bakó Csaba (a 'csapda sajtósa) szerencséje, hogy ez az időszak bőven a könyv szerkesztésének megkezdése után lezárult korszakká vált: 2000-ben érkezett Fejes Tamás, az új dobos, 2012-ben pedig, két évtized után kiszállt Molnár "Cseresznye" Levente gitáros.
Ez a tizenkét év volt a Tankcsapda második - az elsőnél is fényesebb - aranykora: a 2000-es Tankológián jelent meg a Mennyország Tourist, az a sláger, amelyik folyamatos tévés, rádiós, sőt diszkós szereplése révén szó szerint az egész országgal megismertette a zenekart. Innen már egyenes út vezetett a mostani vérprofi működéshez, amikor százharminc ember vesz részt az új klip forgatásán, vagy amikor a banda az Iron Maidenhez hasonlóan saját napot kap a Szigeten. A Tele a tankot elsődleges és sikeres vállalása - túl persze az éra részletes dokumentálásán - az, hogy bebizonyítsa: Lukácsot, Fejest és Cseresznyét nem változtatta meg a siker és a glamúr. Erről egyébként egyebek mellett a három évvel ezelőtti klubturné is mindenkit meggyőzött, amelyen csak az első négy lemez dalait játszották pár száz ember előtt (erről lásd cikkünket: "Megfiatalodnak megint", Narancs, 2009. május 7.), és amelynek remek, bár kissé túl retrós képminőségű DVD-felvétele a könyv melléklete.
A hatalmas, sokszínű és érdekes képanyag mellett a korántsem elhanyagolható mennyiségű szöveges részben Bakó Csaba jól adagolja a tények mellett a különféle végkicsengésű berúgások a rock 'n' rollban kihagyhatatlan történeteit (a legemlékezetesebb talán az, amelyikben Cseresznye elsírja magát egy erdélyi benzinkútnál, amiért nem kapott whiskyt), és jó szeme van arra is, hogy kiszúrja az érdekesebb emlékeket - mint például, hogy az egyik lemez úgy került a Mahasz-toplista első helyére, hogy tizenhárom különböző Zámbó Jimmy-felvételt előzött meg, vagy hogy a Baj van!!-demó újrafelvétele közben a csapat éppen a Terrorista vagyok keverésén molyolt, amikor a tévében beszámoltak a 2001. szeptember 11-i eseményekről. Igaz, a hosszabb szövegek stílusa néha kicsit döcögősebb, és elég sokszor elkelne némi képaláírás az ismeretlen arcok, fura események alá, mégis az olyan különlegességek, mint a Mennyország tourist kéziratos szövegvázlatai vagy a rajongók által küldött legviccesebb levelek (a legjobb talán az, amelyben egy lány részletesen leírja, hogyan szeretné leszopni Lukácsot), a hihetetlen mennyiségű és változatos turnédokumentum, a rengeteg, pozitív és negatív észrevételeket is szemléző idézet meg a tagok megszólalásai összességükben annyira teljes képet adnak a Tankcsapda elmúlt tizenkét évéről, amennyire csak egy képeskönyvben elképzelhető lehet.
Zenekari kiadás, 2012, 466 oldal, 4900 Ft
