Könyv

Noah Isenberg: Nekünk megmarad Casablanca

  • Kránicz Bence
  • 2018. március 15.

Könyv

Nora Ephron, a Harry és Sally írója je­gyezte meg néhány hónappal halála előtt a Casablancáról: „Hányszor lehet megnézni? Sohasem elégszer.” Ephron rövidke cikkében többet mondott minden idők egyik legnépszerűbb filmjéről, mint a manhattani New School tanára, Noah Isenberg egész könyvében. Friss Casablanca-monográfiája ugyanis a mellébeszélés minősített esete: illedelmesen körültáncolja választott témáját, a lényegről viszont mintha egy szót se ejtene.

A könyvből sokat megtudhatunk a Casablanca készítésének és utó­életének történetéről. Az előbbi még érdekes: mikor kapcsolódtak be a nagyszámú írócsapat tagjai, hogyan értett szót egymással a számos különféle nemzetiségű alkotó, köztük az angolt híresen rosszul beszélő Kertész Mihály? Az utóbbi viszont két óra alatt összedobott Casablanca-évfordulós blogbejegyzéseket idéz. Kit érdekel, hogy operatőri Emmy-díjat kapott az 1983-as sorozatfolytatás? Miért kell arról olvasnunk, hogy 2012-ben Casablanca című számot adott ki a Low
Deep T nevű brit deephouse-előadó, amelyet 20 millióan tekintettek meg a YouTube-on? Isenberg az efféle töltelék infók ömlesztése közben még véletlenül sem árulná el, neki miért fontos a Casablanca, szerinte mi a „titka”, hogyan értelmezi ő a filmet.

A csüggesztően gondolattalan könyvben mindössze néhány jó sztori marad, például Paul Henreidről, aki nyílt szexuális ajánlatot kapott egy dallasi hotel vécéjében, miközben odakintről női kórus kiabálta, hogy tegye boldoggá merész rajongóját. És elolvashatjuk, mit mondtak az Isenbergnél inspirálóbb és eredetibb filmtudósok a Casablancáról – az, hogy David Denby a „legnyájasabb” hollywoodi filmnek nevezte, önmagában izgalmasabb, mint száz Isenberg-oldal. A fordítás eközben a „fikciófilm” vagy a „megszövegezés” kifejezésektől szen­ved.

Fordította: Prekop Gabriella. Európa, 2017, 256 oldal, 3990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.