Könyv

Mesék a felnőtté válásról

  • Sándor Anna
  • 2018. március 15.

Könyv

Ki nem oktatott ki még másokat, hogyan kéne érett felnőttként élni? Hogyan kéne elsajátítani a hozzá való készségeket? Boldizsár Ildikó legutóbbi tematikus népmese-válogatása ezekre a kérdésekre kínál válaszokat azoknak, akik szívesen reflektálnak történeteken keresztül az életükre. És hogy ezek valódi válaszok, arra garancia az a sok-sok sok generáció, aki hallotta, leokézta és tovább mesélte ezeket a sztorikat. A mesék a világ minden tájáról valók, hiszen bárhol születünk, ugyanazok a próbatételek várnak ránk: a gyerekkor után útnak indulni, leválni a szülőkről, társakat és célokat találni, megküzdeni az ellenfelekkel, elköteleződni a saját értékrend mellett.

A kötetbe válogatott történetek egyszerre ismerősek és idegenek, és ez a különleges koktél nem hagyja lankadni a figyelmet. A mesék pozitív cselekvési mintákat mutatnak be, bár a kötet férfi és női hősök szerinti felosztása elavultnak tűnhet, mert az elsajátítandó készségek uniszexek. Az viszont kifejezetten értékes, hogy rácáfolva a közkeletű tévhitre, miszerint a népmesékben passzív nők szerepelnek, a női történetek független, a saját boldogságukért küzdeni képes hősnőket vonultatnak fel.

A korábbi válogatásokhoz képest Boldizsár Ildikó mintha kevésbé bízna az olvasóban, és pár szavas elemzéseket kapunk a mesék elé. Ez az irányított értelmezés azonban megspórolja nekünk az önálló munkát, és a meséhez való csatlakozásunkat is korlátok közé kényszeríti. A felemás új koncepció a kötet dizájnjában is tükröződik, a grafikai megoldások erőltetetten fiatalosak, ügyetlenek. Maradnak a történetek, amelyek a maguk jogán erősek és emlékezetesek.

Jelenkor, 2017, 405 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.