Könyv

Mesék a felnőtté válásról

  • Sándor Anna
  • 2018. március 15.

Könyv

Ki nem oktatott ki még másokat, hogyan kéne érett felnőttként élni? Hogyan kéne elsajátítani a hozzá való készségeket? Boldizsár Ildikó legutóbbi tematikus népmese-válogatása ezekre a kérdésekre kínál válaszokat azoknak, akik szívesen reflektálnak történeteken keresztül az életükre. És hogy ezek valódi válaszok, arra garancia az a sok-sok sok generáció, aki hallotta, leokézta és tovább mesélte ezeket a sztorikat. A mesék a világ minden tájáról valók, hiszen bárhol születünk, ugyanazok a próbatételek várnak ránk: a gyerekkor után útnak indulni, leválni a szülőkről, társakat és célokat találni, megküzdeni az ellenfelekkel, elköteleződni a saját értékrend mellett.

A kötetbe válogatott történetek egyszerre ismerősek és idegenek, és ez a különleges koktél nem hagyja lankadni a figyelmet. A mesék pozitív cselekvési mintákat mutatnak be, bár a kötet férfi és női hősök szerinti felosztása elavultnak tűnhet, mert az elsajátítandó készségek uniszexek. Az viszont kifejezetten értékes, hogy rácáfolva a közkeletű tévhitre, miszerint a népmesékben passzív nők szerepelnek, a női történetek független, a saját boldogságukért küzdeni képes hősnőket vonultatnak fel.

A korábbi válogatásokhoz képest Boldizsár Ildikó mintha kevésbé bízna az olvasóban, és pár szavas elemzéseket kapunk a mesék elé. Ez az irányított értelmezés azonban megspórolja nekünk az önálló munkát, és a meséhez való csatlakozásunkat is korlátok közé kényszeríti. A felemás új koncepció a kötet dizájnjában is tükröződik, a grafikai megoldások erőltetetten fiatalosak, ügyetlenek. Maradnak a történetek, amelyek a maguk jogán erősek és emlékezetesek.

Jelenkor, 2017, 405 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.