Nobel-díj: Gelnhausen karosszéke

  • Márton László
  • 1999. október 6.

Könyv

Van egy kisregény még a nyolcvanas évek elejéről, Das Treffen in Telgte, vagyis A találkozó Telgtében a címe, magyarul Vesztfál csevely címen jelent meg. Ennek a kis könyvnek köszönhetem, hogy közvetlen közelről megismerhettem írói észjárását, majd személy szerint őt magát is. Történt ez tizennégy évvel ezelőtt, azon az őszön, amikor a hivatalos kultúrpolitika jónak látott egy nagyszabású telgtei találkozót rendezni Budapesten, s kénytelen volt eltűrni, hogy a meghívott vendégek olyan magyar állampolgárokkal is találkozzanak, akik nem szerepelnek a hivatalos programban. Egy lakáson tudtam néhány szót váltani vele. Sokan voltak, és nagyrészt politikáról folyt a beszélgetés, már nem emlékszem pontosan, miről. Arra viszont jól emlékszem, hogy Grass hirtelen felélénkült, és azt mondta: az ember minden évtizedben írjon egy vastag könyvet. És két vastag könyv között, hogy ki ne jöjjön a gyakorlatból, írjon vékony könyveket is. ´ ezt a normát nem mulasztotta el teljesíteni: vastag könyve az ötvenes évekből a Bádogdob, a hatvanas évekből a Kutyaévek, a hetvenes évekből A lepényhal, és nemsokára meg fog jelenni (mondta) a nyolcvanas évek vastag könyve, az lesz a címe, hogy A patkánynő. Ámuldoztam: milyen praktikus az épülő életművet egyszerre idő és terjedelem szerint tagolni!

1999: Günter Grass

Van egy kisregény még a nyolcvanas évek elejéről, Das Treffen in Telgte, vagyis A találkozó Telgtében a címe, magyarul Vesztfál csevely címen jelent meg. Ennek a kis könyvnek köszönhetem, hogy közvetlen közelről megismerhettem írói észjárását, majd személy szerint őt magát is. Történt ez tizennégy évvel ezelőtt, azon az őszön, amikor a hivatalos kultúrpolitika jónak látott egy nagyszabású telgtei találkozót rendezni Budapesten, s kénytelen volt eltűrni, hogy a meghívott vendégek olyan magyar állampolgárokkal is találkozzanak, akik nem szerepelnek a hivatalos programban. Egy lakáson tudtam néhány szót váltani vele. Sokan voltak, és nagyrészt politikáról folyt a beszélgetés, már nem emlékszem pontosan, miről. Arra viszont jól emlékszem, hogy Grass hirtelen felélénkült, és azt mondta: az ember minden évtizedben írjon egy vastag könyvet. És két vastag könyv között, hogy ki ne jöjjön a gyakorlatból, írjon vékony könyveket is. ´ ezt a normát nem mulasztotta el teljesíteni: vastag könyve az ötvenes évekből a Bádogdob, a hatvanas évekből a Kutyaévek, a hetvenes évekből A lepényhal, és nemsokára meg fog jelenni (mondta) a nyolcvanas évek vastag könyve, az lesz a címe, hogy A patkánynő. Ámuldoztam: milyen praktikus az épülő életművet egyszerre idő és terjedelem szerint tagolni!

Mondott aztán egyebeket is. Például, hogy van egy fiatal indiai író, aki nemrég (mármint akkor nemrég) közreadott Az éjfél gyermekei címen egy nagylélegzetű, nagy feltűnést keltő regényt, amelynek alapötlete feltűnően hasonlít a Bádogdobéra. ´, amikor Indiában lakott, ugyanis egy időre torkig lett Németországgal, erre rá is kérdezett, és a fiatalember, különben Salman Rushdie-nak hívják, be is vallotta, hogy tanult egyet-mást a danzigi regényeposzból. Ez így van rendjén, minden valamirevaló írónak kell hogy legyen mestere, az ő mestere Alfred Döblin volt.

Aztán azt is mondta, hogy lassan ideje volna megkapnia a Nobel-díjat. (Addigra kiürültek a palackok.) Már lényegében mindenki megkapta, aki megérdemelte, csak ő nem. Úgyhogy meglesz.

Bejött neki. Továbbá összes vastag és vékony könyvei közül biztosan bejött neki a Bádogdob. A többit majd újra kell olvasni, valamikor húsz év múlva, meg talán ötven év múlva is. Gdansk városa még a hetvenes években díszpolgárává avatta, bizonyára nem függetlenül Brandt keleti politikájától; a polgármester a város kiváló szülötteként üdvözölte, függetlenül attól, hogy Gdansk nem azonos az egykori Danzinggal. Ez is bejött.

Mondta, hogy egyszer elutazott Telgtébe, megnézni a város fekvését. Ez viszont nem jött be, mert az Emms folyó partján libák legeltek, és a vádlijába csípett egy gúnár, azonkívül felismerték a vendéglőben. A német újraegyesítéskor hangoztatott aggodalmai sem jöttek be, továbbá az sem, hogy egy régi moszkvai fogadáson Eduard Bernsteinre és a revizionizmusra mondott pohárköszöntőt.

A Vesztfál csevely barokk poétáiban nem nehéz felismerni a Gruppe 47 alapító tagjait; önarcképét a vérbő és kissé kelekótya nagyepikus, Gelnhausen alakjában rajzolta meg. A regényben szereplő karosszék megtalálható Berlinben, a Literarisches Colloquium földszintjén. Azóta már egy kicsit ki van kopva, de még a régi. Manapság is írók és költők üldögélnek benne, mint annak idején ő. Néha egy-egy olvasó.

Márton László

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."