Könyv

Az irodalmi közvélemény nem tudja, kit takar a Centauri álnév, én sem tudom. De ennél sokkal fontosabb, hogy az inkognitóját - körülnézve e téren, mondhatjuk, meglepő módon - továbbra is őrző szerző harmadik könyve, a Jégvágó elég jó regény.

A kötet elején megkapjuk a manapság elkerülhetetlennek tűnő Esterházy-mottót. Ez Valachi Anna szerint azt hivatott érzékeltetni, hogy az "apa nélkül, női környezetben nevelkedett József Attila kisgyermekkora óta nélkülözte a családi férfimintát, amellyel azonosulva - vagy azt akár elutasítva -, maszkulin jellegűvé formálódhatott volna nemi identitása".

Pettson és Findusz történetei nemcsak könyv alakban hódítanak nálunk, de bábszínházi előadás is készült a svéd író és illusztrátor világhírű teremtményeiből. Muklákról és krimikről, legózási szokásairól és famegmunkáló hajlamairól is faggattuk e-mailben.

Bukowski több mint tíz éve halott volt, amikor kultusza elérkezett hozzánk. Persze jobb későn, mint soha, másfelől hogy az iránta való érdeklődés mennyire eleven, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Posta című regénye rövid időn belül immár második kiadásban jelent meg nálunk. Egy időben ezzel a kötettel, amely viszont magyarul most lát először napvilágot.

A mindennapi élet mégoly színes formáinak elemzése korántsem csupán holmi kultúrtörténeti egzotikumok szempontjából fontos, hiszen rávilágít a mélyrétegekben zajló történeti változások értelmére.

Lajta Béla műépítésznek 1899-től kezdve mindössze tizenhét éve volt, hogy létrehozza a magyar építészettörténet egyik legnagyobb fajsúlyú életművét. Negyvenhét esztendősen meghalt, és amit ma láthatunk tőle, az alig több mint tíz budapesti épület, harminc-egynéhány síremlék a pesti zsidó temetőkben és egy - azóta jócskán átalakított - tűzoltólaktanya a vajdasági Zentán. Mégis az ő neve jelenti itthon a nemzeti építészet és a modernizmus egymásra találásának nagy pillanatát.

"A világ elnémult, és sorra visszavonta korábbi ígéreteit." Pont úgy jártam Bartók Imrével, mint ő a világgal - zsenit gyanítottam ugyanis a koraérett ifjúban, mire ő mintha saját tehetsége ellen fordult volna, és komoly Celan-tanulmányai, az eredeti, intellektuálisan túlcsorduló Rilke-monográfia meg az ugyancsak sok szépet sejtető kisregény, a Fém után egy túlhizlalt, hibrid zsánerregényt tett az asztalra, melyet hiába olvastam a legnagyobb jóindulattal és türelemmel, nem sok jót tudok mondani róla.

Borbély Szilárd versei és esszéi a vallás, a politika és az irodalmiság újrafogalmazását a test szenvedésének tapasztalatából kiindulva tartják lehetségesnek, egyúttal elkerülhetetlennek is. Minderről, költészetről, prózáról, vallásról, politikáról beszélgettünk vele.

Két filozófus: egy hatéves kiskölyök és egy plüsstigris – nagyjából ez Bill Watterson képregénysorozata, a Kázmér és Huba. Watterson népszerű képsorai idén kiérdemelték az egyik legnagyobb nemzetközi képregényfesztivál nagydíját is. Összeszedtünk mindent, amit a legendás képregényről tudni kell.

Több mint egy éve, miután L. Simon László akkori kultúráért felelős államtitkár visszautasította Zelnik István műgyűjtő ajánlatát - hogy tudniillik visszaszerzi a késő római leletegyüttest, múzeumot épít neki, majd halála után a magyar államra hagyja -, teljes a csend Seuso-ügyben.

Ha a nyájas olvasóra émelygés tör a focitematikájú könyvektől, vagy epilepsziás rohamok kerítik hatalmába a kortárs magyar történelmi regények említésekor, esetleg agyérgörcs környékezi a kettő vegyítésének már az ötletétől is, akkor messzire kerülje el kritikánk tárgyát. Minden más esetben érdemes Benedek Szabolcs új könyvét kezünkbe vennünk, noha elég sok múlik azon, hogy szépirodalomként vagy ismeretterjesztő műként szeretnénk olvasni.

A lehető legjobb ötlet olyan gyerekkönyvet kiadni, amely kiemelt figyelmet szentel a mese nyelvére lefordított, fontos társadalmi problémáknak: a szociális érzékenység fejlesztését semmivel sem kell később kezdeni, mint az empátiáét vagy az erkölcsi érzékét.

Írói indulása óta műfajokkal kísérletezik: írt történeti szatírát, társadalmi lektűrt, irodalmi paródiát és rémhistóriát. Ifjúsági regénye tavaly gyerekkönyves sikerlistánk élénk végzett. A Gondolatolvasó egy trilógia második kötete, mely az 1848-as szabadságharc utáni emigráns magyarság körében játszódó Nyughatatlanok szálait viszi tovább.