Könyv

"Meg nem történt dolgok emlékműve"

Petrik Iván: Ki ölte meg Jean Cassinit?

Könyv

 


A legtöbb jó írónak sok esze van. Okos emberek, akik nyugodtan végezhetnének más szellemi munkát is, de mondjuk nem szeretnék, hogy főnökük legyen, önterápiának kell nekik az írás, vagy minden mástól elszoktak, esetleg valami ósdi, sznob vonzalmat táplálnak az irodalom iránt. Nem tudom, Petrik Iván mennyire okos, de akkora fantáziája van, hogy nyugodt szívvel lehetne buta, úgyis nagyszerű novellákat írna. Ilyen klasszikusan írói képzelete legutóbb Szabó Magdának volt (más hasonlóság aztán nincs is köztük). Az alkotás öröme veszteség nélkül jön át a papíron: Petriknek különös érzéke van az érdeklődés felkeltéséhez és fenntartásához, miközben mégsem hízeleg az olvasóknak olcsó lektűrgesztusokkal. Egy nyolcvanas évekbeli punkegyüttest (Skizofrénia Leningrád) éppoly meggyőzően ír le, mint egy ír kocsmát Rómában, vagy egy pesti kisnyugdíjas lidércnyomásos háborúvá transzponált, csatapongyolás mindennapjait.

 

Igaz, a fantáziája néha annyira elragadja, hogy egyik-másik novellájából az értelem sérelme nélkül lehetne egy-egy oldalt valamelyik egészen másról szólóba bemásolni. De hát Petrik olvasóinak meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy "egyszerre több történetben is részt vehetnek", miközben az író megpróbálja felállítani és ledönteni a "meg nem történt dolgok emlékművét". Ezzel függ össze, hogy van valami Petrikben - stílusnál több, világlátásnál kevesebb -, ami távolról Borgesre emlékeztet (meg Kafkára, Bodor Ádámra, Rejtő Jenőre, bár ha kell, garacziul is tud), csak éppen Borges reaktormérnöki precizitása nélkül. És hogy ki ölte meg Jean Cassinit? A címadó novella első mondata - "Senki." - lehűti ugyan a kedélyeket, de izgalomra semmi (illetve nagyon is van) ok, mert a fordulatos történeteit rendkívüli fantáziával alkotó írónál tényleg sose lehet tudni.

Liget könyvek, 2011, 308 oldal, 2500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.