Könyv

Sirokai Mátyás: A beat tanúinak könyve

  • Fehér Renátó
  • 2013. május 18.

Könyv

Míg a Pohárutcában Sirokai egy város mítoszát építette fel, második kötetében mintha egy természeti, törzsi közösség könyvét írná meg az eredetmonda töredékeivel (I. 1.), a hétköznapokban utat mutató füveskönyvrészletekkel (II. 6.), a szent állat magasztalásával (III. 2.). Sok esetben jövendölésre, álomfejtésre, ráolvasásra emlékeztet a versek - biblikus szókincset is mozgósító - beszédmódja, mindez pedig a kötet egyik jelentős kísérletének, a szakrális költészet újragondolásának szolgál eszközéül.

A versek alapélménye leginkább panteisztikus. Hangvétele többnyire patetikus, amit - a tematikában is domináns növényzethez hasonlóan - burjánzó képi világ és mondatszerkezet is erősít, és ennek a modalitásnak a működtethetősége látszik a másik súlypontnak. Ha pedig még a metszetszerű (és szimmetrikus) ciklusépítésre is utalunk, az öt ciklusban 11-11-9-11-11 számozott prózaverssel, látható, hogy igen precíz kötet A beat tanúinak könyve.

Azonban a különböző tematikus rétegek és formai-strukturális megoldások alatt a neuralgikus pontnak tekinthető személytelenség csupán rejtőzködésként, kiismerhetetlenségként tapasztalható, és nem izgalmas és jövedelmező poétikai eszközként érvényesül. Van, ahol kalandot és folytonos szembesülést kínál a szöveg (újra)olvasása (II. 2.: "minden szobában lesznek, akik inkább álomba nevetik, minthogy a változásra tegyék képessé magukat, holott tudják, hogy az eljövők nem mártírokat csinálnak az alvókból, hanem öntőformát"; IV. 5.: "Mindenki hite, és nem érdemei szerint részesül a kegyelemben."), ám többször felmerül a gyanú, hogy takargat-e valódi mélységet a csörtető artisztikum, a tapintatlan ínyencség (II. 8.; V. 7.). Utóbbi esetekben a komolyság inkább csak teátrálisnak hat, ezek könnyen fordulhatnak önparódiába, ezért épp a Pohárutcából is ismerős önirónia hiányzik fájóan ebből a kötetből.

Libri, 2013, 72 oldal, 1490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.