Stephen King válasza a Narancsnak – exkluzív fotókkal!

Könyv

Tegnap 15 óra 19 perckor a Magyar Narancs munkatársa mikrofonját a szájához emelve szólásra emelkedett, és Stephen King válaszolt a kérdésére. A szóváltást szó szerint és exkluzív képgalériával közöljük.

Stephen King tegnap délután sajtótájékoztatót tartott Párizsban; ez volt az első hivatalos útja a francia fővárosba. Az apropó: nemrég jelent meg a Doctor Sleep, King leghíresebb regényének, A ragyogásnak a folytatása. King jött, látott, és az egyórás, baráti hangulatú sajttájon a Magyar Narancs rock 'n' roll kérdésére is válaszolt.

false

 

Fotó: Köves Gábor

magyarnarancs.hu: Hi, I'm Gábor from Hungary, from Magyar Narancs. Do you still write to heavy metal? In your book On Writing you wrote that you write to Metallica, AC/DC…

Stephen King: Are you asking do I still writing to heavy metal?

magyarnarancs.hu: Yeah…

SK: Man, I used to play rock music… My hearing is shot, let's put it that way. You know, the louder the better. And the rougher the better. And I used to write, I used to compose that way. And a lot of times I was pretty loaded when I did it. But these days I usually write in silence. I rewrite with a lot of metal playing. I wouldn't say that it's all metal. That wouldn't be fair. Yes, I like AC/DC, I like Metallica, Judas Priest, Anthrax. There are a lot of metal bands I like but I also like James McMurty and John Prine and people who are sort of on the country side.

false

 

Fotó: Köves Gábor

magyarnarancs.hu: Hi, Gábor vagyok Magyarországról, a Magyar Narancstól. Még mindig heavy metálra ír? Az Írásról című könyvében említi, hogy olyan bandákat bömböltet írás közben, mint a Metallica, az AC/DC…

Stephen King: Azt kérdezed, hogy még mindig metálra írok-e?

magyarnarancs.hu: Igeeen.

SK: Ember, régebben játszottam is rockot. De a helyzet az, hogy a hallásomnak lőttek. Tudod, minél hangosabb, annál jobb. Minél durvább, annál jobb – így voltam vele. Anno metálra írtam, metálra komponáltam, és egy csomószor be voltam állva közben. De mostanában inkább csendben írok. De ha javítok, újraírok, azt heavy metalra teszem. De nem csak metálra, nem lenne igazságos ezt mondani. Igen, bírom az AC/DC-t, bírom a Metallicát, a Judas Priestet, az Anthraxt. Sok metálbandát bírok, de bírom az olyan arcokat is, akik a country térfelén játszanak, például James McMurtyt és John Prine-t.

Tekintse meg exkluzív fotógalériánkat! King az Eiffel-tornyot is ködbe borítja! Csak a Narancs fotóin!

Hogy mi mindent mondott még Stephen King az egyórás párizsi sajtótájékoztatón, kiderül hamarosan a Magyar Narancs nyomtatott verziójából.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.